Újévköszöntő túra

Újévköszöntő túránkat január 2-án tartottuk. Tizenhatan gyűltünk össze. Autókkal mentünk az Iszlón áthaladó országút legmagasabb pontjáig..

Innen gyalog folytattuk utunkat az erdőig, végighaladva a gerincen, majd átvágtunk az erdőn és az Ehed patak völgyén. Túloldalt felmentünk egy másik gerincre, ahonnan

gyönyörű kilátás nyílt a környező hegyekre. Folytattuk utunkat Marostelekig, ahol északnak térve átmentünk egy másik gerincre, ahonnan beláttunk a Szederjes patak völgyében fekvő falvakra (Kis es Nagy Szederjes) Visszatérve a kezdeti erdőhöz, azon áthaladva kiérkeztünk az autók feletti tisztásra, ott kellemes perceket töltöttünk a délutáni napfényben.

(Frink Gyuri)

Látogatás Budapestre

Kihasználva a lehetőséget, hogy Marosvásárhely és Budapest között repülőjárat létezik, január 4 -7 között tizenötön utaztunk el a magyar fővárosba. Fő cél a Renoir kiállítás megtekintése volt, de megpróbáltunk más programot is beiktatni, ami a rendelkezésünkre álló két és fél napba belefér. Utazásunkat kemény szervezés előzte meg, előre kidolgozott ütemtervünket már az első nap, a repülőgép 80 perces késése megváltoztatta, a többi viszont olajozottan működött. Megnéztük a Zene házát, a már említett Renoir kiállítást, Országházat, vezetővel voltunk az Operában, a Sziklakórházban, a Budai Várpalota környékén, ahol megtekintettük a felújított belső részeket, pl.  a Szent István termet is. 

Két este két előadást néztünk meg: a Müpéban az Újévköszöntő c. előadást, népzenével, néptánccal, népművészettel foglalkozó családok előadását, valamint a Madách színházban a József és a színes szélesvásznú álomkabát c. musicalt. Élménnyekkel telve tértünk haza.

(Szilágyi Eszter)

Gyalogtúra a Gyamaló-hegységben

Az idei év első téli túráján, az elmúlt évek már megszokott helyszíne (Nagy-Mező-havas csúcs) helyett, Bukovinába látogattunk el, az 1857 méteres Gyamaló csúcsot tűzve ki célul. Ahogy közeledtünk a túránk kiinduló pontjához, a Rusca településhez, az autóbuszból fehér óriásként jelent meg a megmászandó havas gerinc és csúcs.

A túra első szakaszán még őszies, hótakaró nélküli, borús táj vett körül, de ahogy nőttek a szintek, úgy jelent meg a hó is és ahogy közeledtünk az “ezüst” erdőben a Gyamaló turistaházhoz, úgy nőtt a hóréteg vastagsága is.

Húsz túrázó és Kormos vállalta be a csúcstámadást a zord, kemény szélben, de a kitartásunknak megvolt az eredménye. Csodás volt a kilátás a környező hegyekre és völgyekre. A „csúcspezsgő” és fotó után visszaereszkedtünk a turistaházhoz, ahol találkoztunk a két túratárssal akik úgy döntöttek, hogy inkább pihennek egy kicsit. Miután a csapat kicsit átmelegedett, a Rusca völgyön keresztül ereszkedtünk vissza a kisbuszhoz, ezzel fejezve be a 20 km-es túrát.

(Német József Levente)

Évadnyitó túra

Január 7-én napos, és hó nélküli időjárás fogadta az idei évadnyitó túrára jelentkezőket. A túra hagyományosan a Vásárhely "hegyéről" a Somostetőről indult, és egy 15 km-es körutat leírva, ugyanide kanyarodott vissza. A több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező túrán közel 140 személy vett részt. A hosszától eltekintve egy könnyű túrának számít, a helyi médiában is mindig meghirdetjük ezért nagyon sok túrát kedvelő, EKE szimpatizáns vesz részt, sokan családostól jönnek el. A túra fénypontját, a szép kilátással a Terebics-tetőn megejtett sütögetés, koccintás az új év túráira való ráhangolódás jelentette.

(Pánczél Tibor)

Barangolás a marosszéki erdőkben I/2024 

Az idei első barangolásunk január 20-án volt. Autóbusszal 30-an mentünk Pókáig, a Mezőség kapujáig, Innen gyalogoltunk 19 km-t Pókakeresztúr, Mezőcsávás, Galambod, Mezőszabad határában Marosszentannáig, majd a Holt-ág mögött, a Maros partján a Kárpátok-sétányig. A tiszta időben szép kilátásunk volt a Görgényi-, Kelemen- és Radnai-havasokra.

(Kiss Zoltán-Ernő)

Barangolás a marosszéki erdőkben II/2024  

 A második barangolásunk január 27-én volt. Ez alkalommal 15-ön mentünk autóbusszal Székelykálig, innen gyalogoltunk 12 km-t Székes, Ikland, Nagyernye, Tófalva határában Marosszentgyörgyig. Örvendtünk a frissen hullott hónak és még jobban, hogy a macinak csak a még friss nyomát és szagát találtuk.

(Kiss Zoltán-Ernő)

Csapatépítés Borzonton

Január 26-28 között egy újabb összerázó hétvégére került sor. 23-an gyűltünk össze Borzonton, ahol mindenki kiválaszthatta magának a neki megfelelő tevékenységet, lazítást.

Részünk volt sízésben, túrázásban, társasjátékozásban… És hogy az ezekkel járó fáradtságot kipihenjük, lazítottunk a szaunában, dézsában és sószobában. Mozgalmas, de pihentető hétvégében volt részünk.

(András Erika)

Nyomkereső túra  

  Február 3-án szerveztük meg a már hagyományossá vált Nyomkereső túránkat. A 13-14 km-es túra a város Kishegyszőlőnek nevezett részéről indult, majd a Csere-erdőn, Vácmány-tetőn, Hagymásbodonon, a Nyárádmente felőli mellék gerincen át, Kishegyszőlő fölött lévő kilátótól érkezett vissza a kiinduló ponthoz. Ez az útvonal a Somostető után a Marosvásárhelyiek kedvenc helyszínei közé tartozik. A Vácmány-tető szomszédságában egy nagyobb pihenőt tartottunk, ahol sütögetünk is. Sajnos az időjárás nem kedvezett a nyomkeresésnek, hó egyáltalán nem volt, ennek ellenére 40 lelkes túrázó járta be a megadott útvonalat. 

(Pánczél Tibor)

Turistabál 

A hagyományokhoz híven az idén is megtartottuk a kosaras farsangi bált EKE tagoknak és meghívottaiknak. Február 10-én került rá sor, jó hangulatban hajnali fél 3- ig bálozott a társaság. 

Jó volt látni, hogy az idén is szép számban voltak jelmezek, kitettek magukért kicsik, nagyok egyaránt. Tombola sorsolására is sor került, a 3 szerencsés nyertes 3 marosvásárhelyi fotós fényképét vihette haza. Ezek a képek az EKEArt-on kiállított képek közül lettek kiválasztva.

(András Erika)

Családi túra a Tordai-hasadéknál

Február 17-én a Tordai-hasadékban túráztunk. 35-ön mentünk kisautókkal. Gyönyörű napsütésben jártuk be a hasadék mindkét gerincét és megcsodáltuk az éledező hóvirágokat, májvirágokat.

(Kiss Zoltán-Ernő)

Sínapok Kisbányahavason

Február 24-25-én, Pánczél Tibor szervezésének köszönhetően az Öreg-havas alatt épült Kisbányahavas üdülőtelepe körül sízhettünk és kirándulhattunk. Az idén meglehetősen korán beköszöntő tavasz következtében az Erdélyi Szigethegység mélyén, 1300 méter felett is olvadó hó és vizesedő jég fogadott. Az alacsonyabb fekvésű, illetve napsütésnek kitett helyek sáros talajáról nem is beszélve. Mindennek ellenére, harmincegy fős társaságunk egy része két napig sízhetett a Buszkát-hegyen épült pályán. Néhányan a pályán való sízést időnként túrasízésre váltották, míg a többség, a vidék túraútjait jól ismerő Bartos-Elekes Zsolt vezetésével túrázni indult.

A szombati, időnként enyhe jegesesővel társuló szeles, felhős időben, az Aprókövek és Asztal-kő útba ejtésével az Öreghavas 1826 méter magas platójára mentünk. A fenyves fölötti nyílt terepről, a meglehetősen párás idő ellenére a Jára és Aranyos völgyein túl a Torockói- és a Gyalui-hegység magaslatait szemlélhettük. Az Öreghavas platóján mindvégig felhő ült, amit elérve kilátástalan tejszerű fehér semmiben érezhettük magunkat. Ehhez 1800 méter körüli magasságban viharos szél társult, ami miatt jobbnak láttuk visszafordulni, mielőtt a tető legmagasabb részét elértük volna.

Vasárnap, amíg egyesek síztek vagy az Öreghavason túrasíztek, Kisbányahavas üdülőtelepének körútját jártuk végig, amely az üdülőközpont és a Buszkát-hegy között, szinte tíz km hosszan 1350-1600 méteres tengerszint fölötti magasságban vezet, szinte mindvégig fenyvesben. A túraút nagy részét eléggé mély puha hó borította. A déli órákban időnként bátortalan napsütés tört át a felhőkön, emelve hangulatunkat.

(Kocsis András)