Több mint 30-an vettünk részt az április végén megszervezett mezőségi kerékpáros túránkon.  A túra 6o km hosszan, a Mezőség Marosvásárhely környéki részén haladt át, helyi érdekességeket érintve, mint például a Pogányvár (Tündér vár), Isten-tó (ahol 1852-ben meteorit becsapódásnak voltak tanúi), de a leglátványosabb az ebben a periódusban virágzó tavaszi hérics-mezők látványa volt. Természetesen nem maradt el a szalonnasütés sem. A sikeres túrának köszönhetően reméljük felélénkül a kerékpáros túrák iránti kedv. (Pánczél Tibor)

Pánczél Tibor fotója

A Mária Út Egyesület valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület önkéntesei 2018. április 10 és május 18 között tizenegyedik alkalommal szervezték meg a csoportos pünkösdi zarándoklatot Budapestről, Kolozsvárról, Marosszentgyörgyről Csíksomlyóra. Öt zarándokcsoport haladt át megyénk területén május 8-14 között, ebből kettő a már klasszikusnak nevezhető Nagysármás - Sóvárad útvonalat választotta. Egy csoport a Mezőségen Feketelakon, Mezőköbölkúton, Magyarfülpösön, Görgényszentimrén, Laposnyán keresztül a Bucsin-tetőt érintve hagyta el megyénk területét. A Kolozsvárról induló csapat futva tette meg a távot, így csak minden második zarándokszállást vett igénybe. Ők kis kitérővel a Bekecset is meglátogatták. A Marosszentgyörgyről induló csapatot a Marosvásárhelyi Erdélyi Kárpát Egyesület egyik tagja vezette és egy rövid távon több EKE tag is elkísérte. A csomagszállítást szintén az EKE tagjai biztosították. Az öt csapat mellett egy nemlátó személy is vállalta az utat, természetesen kísérővel.(Szilágyi Eszter)

A pünkösdi búcsú alkalmával egy nagyszerű kis csapattal (összesen nyolc személy) teljesítettük a Marosszentgyörgy - Csíksomlyó útszakaszt öt nap alatt. Jókedvvel és kitartással, megújulva érkeztünk meg. A csapat tagja volt egy 12 éves gyerek is, aki több műtéten esett át, a legtöbbet tőle tanultunk, mert nagyszerűen teljesített. Jövőre megismételjük. (Zrinyi István Miklós)

Május 12-én 23-an vágtunk neki a már hagyományosnak számító tavaszi Nagy-Mezőhavas túrának, ezúttal egy hosszabb útvonalon, Szovátáról, a Cseresznyés gerincen, a piros pont jelzést követve. Útvonalunk Cseresznyés-tető, Cserepes-kő, Asztal-kő, Nagy-Mezőhavas-tető, Ferenciláza, Bucsin-tető volt. A kifogástalan időben 21-en jutottunk fel a Görgényi-havasok legmagasabb pontjára, ahol szép kilátásban volt részünk. A túra hossza nagyjából 26 km volt, 2000 méter körüli szintkülönbséggel. (Molnár Balázs)

Daday Emese fotója

Majus 26-27-én kétnapos túrát szerveztünk a Kelemen-havasok egyik gyöngyszeméhez, a Tündér-tóhóz. Túránk kiindulópontja Dédabisztra volt, innen útvonalunk a Hidas-patak mentén Istenszékére, majd a Középső-mező, Sztézsa-mezeje, Moldovánka mezeje, Szék-patak völgye, aztán a Cigányka-mezején át vezetett a Tündér-tóhóz (1260 m). Itt sátoroztunk, majd vasárnap felmentünk a Kofa-mezejéig (1505 m), ahonnan a kék pontal jelzett úton jöttünk le a Kofa vízesés mellett. A túrán tizenegy személy és egy csapatszellemet erősítő kiskutya vett részt. (Sükösd Sándor)

Sükösd Sándor fotója

Június 9-én került sor harmadik alkalommal a Szakrális Maraton megszervezésére, amelynek az ötletgazdája az Erdélyi Mária Út Egyesület. Maros megyében a nyárádmenti „szentföld”, pontosabban Mikháza volt a célpont  és két irányból jöttek a résztvevők: Parajdról a Sóvidék-Hegyalja Kistérségi Egyesület tagjai, valamint Marosvásárhelyről EKE tagok és szimpatizánsok. Talán sosem volt ennél fontosabb odafigyelni keresztény értékeinkre, a békére mint napjainkban. Európa megingott, kezdi elfelejteni múltját, egy furcsa jövőt képzelve el magának, ami már nem a saját hagyományaiból táplálkozik. Minket még hál’ istennek nem ért el az ilyenféle mentalitás, de jó lenne itt is odafigyelni, tenni ellene. Így érezhette az a 42 résztvevő is, aki Maros megyéből futva, biciklizve, vagy gyalogolva tette meg az utat.(Szilágyi Eszter)

Fábián Zoltán fotója

Június 23-24 között megismételtük tavalyi nagybányai kirándulásunkat. Szombat a honismeret jegyében zajlott, elsőnek Bethlenben álltunk meg a bethleni Bethlen grófok ősi fészkében, ahol a református templomot és az egyik Bethlen kastélyt – a négyből – tekintettük meg. Kővárhosszúfaluban a Teleki kastély előtt emlékeztünk Teleki Blankára, aki itt született és az első magyar Leánynevelő Intézet alapítója volt. Nagybányán első utunk az Ásványtani Múzeumba vezetett, majd városnézés után Koltón, a Kultúrházba ideiglenesen költöztetett Petőfi Múzeum tárgyaival és Koltóhoz kapcsolódó történetekkel ismerkedtünk. Vasárnap volt a túranapunk. Bemelegítésként a Hunyadi János nevéhez fűződő felsőbányai katolikus templom elől indulva a Kék-tavat néztük meg, amelyet kis kapaszkodóval értünk el, aztán a Kakastaréj (1438 m) és a Gutin csúcs (1443m) volt a cél. Kemény fekete fellegek keringtek a fejünk fölött mindkét csúcs megmászásakor, de ebben a zivataros júniusi időjárásban néhány csepp esővel megúsztuk az egészet. Eléggé megszenvedtünk egy borókás átszelése valamint egy vihar utáni széldöntés miatt, de mindezt kárpótólta a látvány, ami a csúcsokon fogadott. Petőfi verssorait idézve:

„A tájék olyan szép

Mintha az én képzeletem

Szerint alkotta volna a teremtő.”

(Szilágyi Eszter)

Német J.Levente fotója

„Jelzetlen útvonalon, de nem minden áron” lehetett volna a június 23-24.-én a Radnai-havasokban lebonyolított túra mottója. Célunk a hegység legmagasabb pontja, a Pietrosz vagy Nagy-Köves meghódítása volt. Írom meghódításnak, mert eredeti terveink szerint a szatmári ekésekkel közösen egy jelzetlen ösvényen szerettünk volna feljutni, de az időjárási viszonyok miatt megváltozott helyzetben csak egy normál nyomvonalú csúcsmászás lett belőle. A hegy felhőbe búrkolózva fogadott és az előző napi havazás után a júniusi jégvirágok birodalmának kápráztató látványában részesített bennünket. A nagy csapat (6 marosvásárhelyi és 10 szatmári ekés) ketté szakadt, egy része a normál úton tért vissza a Mosolygó katlanjába, egy másik része bevállalta a jelzetlen út nehézségeit, a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére. (Unger Zsombor)

Unger Zsombor fotója

Összeállította Kocsis András.