Maszáj falu, amerikai árak

Lassan a végére jutunk az Erdélyi Kárpát Egyesület afrikai expedíciójának kalandjairól szóló beszámolónak. A továbbiakban Kovács Róbert fôleg a hazatérés izgalmairól beszélt.

- A nemzeti parkban sátraztak is...

- Ez érdekes volt, mert a sátrakat mindenféle védelem, kerítés hiányában húztuk fel oda, ahol pár perccel korábban például oroszlánt láttunk.

- Nem történik soha semmi? Nem támadják meg éjjel a sátorozókat a vadállatok?

- Azzal biztattak, hogy régóta nem történt semmi. Érdekes volt, miután besötétedett, hallottunk az állatok neszezését, rágcsálását a sátrak körül. Természetesen egyikünk sem mert kibújni, még kikukkantani sem. A csapatból, szerintem, senki nem aludt aznap éjjel. Másnap reggel folytattuk a szafarit. Nehéz volt reggeltôl estig autózni, de sok izgalmas dolgot láttunk.

- Érdekességek hazafelé?

- Visszafelé Tanzánia volt a legérdekesebb. Ez az ország a többi afrikai államtól is eltérô kultúrával rendelkezik. Ezt tapasztaltam is, jártam Afrika négy más országában: Közép- Afrikában, Kongóban, Csádban. Tanzániában az emberek, legalábbis számomra úgy tûnt, sokkal vidámabbak, barátságosabbak, annak ellenére, hogy szegény ország. Szóba álltak velünk, nem dobáltak kôvel, nem fenyegettek, ahogy máskor elôfordult.

Az utcán az emberekkel lehet angolul beszélgetni. Mindegyikük azt kérdezte, mit fogok róluk mondani, ha hazajövök.

Hazafelé jövet Kenyában is megálltunk vagy két helyen, de ott az emberek teljesen másak voltak, pedig két szomszédos országról van szó. Ott már mindkét helyen belénk kötöttek, pénzt kértek, ételt kunyeráltak, el akarták venni a felszerelésünket. Például megállt mellettem egy kb. ötéves gyermek, kezében egy cédulával, amire azt volt írva, akarsz-e a szponzorom lenni?

Bementünk egy-két maszáj faluba, ahol még mindig ezeréves hagyományok szerint élnek. Európai szemnek nagyon érdekes, szerintem még a középkornál is régebbi állapotok uralkodnak ezekben a falvakban.

- Vajon nem éppen turistacsalogatónak szánták?

- Direkt kerestünk egy olyan falut, amelyik nem a turistáknak "lett kitalálva". Vannak ilyenek is, mert az amerikai vagy a japán turista nem megy be akárhová. Egy másik érdekesség, hogy sok helyen ki volt írva: amerikai árak, európai árak, japán árak.

- Ez mit jelent?

- Azt például, hogy amiért egy európai adott öt dollárt, az amerikai tízet fizetett, s büszke volt arra, hogy ô amerikai, s büszkén fizet többet ugyanazért a szolgáltatásért. A japánok meg még többet fizetnek, nem sajnálják a pénzt.

Számunkra azért az volt az igazi, hogy a nehézségek ellenére, az egész csapatnak sikerült feljutni a Kilimandzsáróra. A szafari is nagyon jól telt, megismertünk néhány maszáj falut, s vásároltunk néhány fegyvert, mert azt tudni kell, hogy ezek harci törzsek.

Szerző: Mózes Edith                                 megjelent: http://www.hhrf.org/nepujsag/