Két, 20, illetve 40 kilométeres távon indulhattak teljesítménytúrára mindazok a természetjárók, akik a hét végén kilátogattak a Görgényi-havasokban megrendezett versenyre
Verőfényes napsütés szegődött szombaton a Görgényi-havasokban az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) marosvásárhelyi osztálya által megszervezett Teleki Samu Emlék- és Teljesítménytúra résztvevői mellé, akik 20, illetve 40 kilométeres távon gyalogoltak, hogy megcsodálják a vidék bükkerdőkkel, máshol őzlábgombás tisztásokkal borított szépségét. Péntek este a görgényüvegcsűri iskolában fogadták a szervezők a messziről érkezőket. A vacsorát rövid ismerkedés, közös éneklés követte, de igyekezett mindenki mihamarabb bebújni hálózsákjába, hogy pihenten induljon neki a másnapi túrának.
Tisztások és bükkösök
Reggel hat órakor a szomszédos templom harangja ébresztett, ideje volt készülődni. Gyors pakolászás, mosdás és máris készenlétben voltak a 40 kilométeres túrára jelentkezők. Az iskolában térképet, almát, vizet és csokit, valamint jó tanácsokat adtak a bakancsosoknak, akik 7 óra után 10 perccel, kürtszóra el is indultak, hogy a 40 kilométeresnek hirdetett, de valójában 44 kilométeres távot legyalogolják. Amint kiértünk a faluból, fákkal ölelt erdei úton haladtunk hosszú kilométereken keresztül.
A Nagy Kásva-patak mentén emelkedtünk egyre magasabbra, egészen addig, míg elértük az 1205 méteres szintet, az első ellenőrző pontot, ahol krumplicukorral fogadtak. Rövid nosztalgiázás, bejelentkezés után a Széles-tető fele vezettek a jelzések, majd egy hatalmas, ugyanakkor hangulatos bükkerdő árnyékában haladtunk tovább, egészen a Moica csúcsáig. Itt újabb ellenőrző pont volt, majd az ilyenkorra esedékes energiabevitel után újra elindultunk. Hamarosan olyan tisztásra érkeztünk, ahol lépten-nyomon őzlábgombák virítottak: ellenállni nem lehetett, néhányuk hátizsákjainkba került egy kellemes vacsora reményében.
A Nagy-Iszticsó völgyén le, a Kis-Iszticsó völgyén fel, nehéz patakmenti terepen haladva értük el a harmadik pontot, ahonnan feltöltődve attól, hogy már nincs több emelkedő, újra elindultunk a bükkfák árnyékában. A szervezők munkáját dicséri, hogy a tavalyihoz képest változott az útvonal, hangulatos ösvényeken, mezőkön, szekérutakon haladtunk egészen a faluig. Az utolsó bejelentkezéskor taps és gratuláció fogadta a résztvevőket, továbbá egy-egy emléklap is. Ezt követően pedig a megéhezett gyaloglókat megvendégelték, egy fradigulyásnak (Mindent bele!) nevezett ízletes bográcsossal vártak a marosvásárhelyi EKE-sek.
Nem volt nehéz a terep
Szabó Anita székelyudvarhelyi tájfutó a nők közül elsőként érkezett meg, számára egy 44 kilométeres táv és 1500 méteres szint megtétele nem okoz különösebb nehézséget. „Nagyon szép volt a táj, nem volt nehéz végigfutni, bár a meredek oldalakon eléggé kellett kapaszkodni. Ezen a túrán most indultam először, de máskor is el szeretnék jönni” – fejtette ki a Krónikának. A férfiaknál a székelyudvarhelyi Ilyés Loránd és a gyergyószentmiklósi Tófalvi Zsolt érkezett be elsőnek. Zsolt is először volt itt, elmondása szerint más túrákhoz képest könnyű volt a terep.
A 20-as távon a férfiak közül Karamán Zsoltnak volt a legjobb ideje, a nők közül pedig Cservenyák Eszter és Karamán Ibolya értek be a leghamarabb. Érdekességnek számít ugyanakkor, hogy a 20 kilométeres szakaszt egy nyolcéves kislány, Jakab Éva Erika is megtette. „Nem fáradtam el, anyuval nehezebb túrákra is el szoktunk menni” – mondta mosolyogva a vékonyka, szőke kislány.
„Idén 59-en neveztek be a túránkra. Reménykedtünk abban, hogy többen is eljönnek, de sajnos a párhuzamos rendezvények miatt csak 26-an neveztek a 40-esre és 33-an a 20-as túrára” – részletezte lapunknak Pánczél Tibor, az EKE marosvásárhelyi alelnöke. Hozzátette: valamivel hosszabbak lettek a szakaszok a meghirdetett 20, illetve 40 kilométernél, mivel ezek kialakításakor megpróbálták kiiktatni a fakitermelő utakat.
A Teleki Samu Emlék- és Teljesítménytúra másnapján a résztvevők a nagy utazóra, Teleki Samura emlékeztek kisebb túrákkal, emlékhelyek meglátogatásával.
Szerző: Csáki Emese
megjelent: www.kronika.ro