Az EKE-Marosvásárhely éves túraterveiben rendszeresen szerepelnek a királykői sziklatúrák. Az idén júliusban lejárt túráinkat hétvégére ajánlom bármely jó erőnlétnek örvendő, sziklatúrákat és kitett sziklaösvényeket kedvelő, kisbusszal érkező túrázó csoportnak.
Szombaton reggel 6 órakor 19-en indultunk kisbusszal Marosvásárhelyről és Brassót Feketehalom (Codlea) irányába kikerülve érkeztünk Zernyestre (Zărneşti).
Zernyestről a Plaiul Foii turistaház irányába folytattunk utunkat, a Barca-patak mentén.
Alig 1 km-re a település utolsó házaitól, sárga és kék sáv turistajelzéssel jelölt ösvény indul a kaszálókon fel a Torony-csúcs irányába.
Itt szálltunk le d.e. 10 órakor a bérelt kisbuszunkról és készítettük elő hátizsákjainkat a mai egy napos túrára.
A szombati túránk bemelegítő túrának számított (hossz: 15,2 km, szintkülönbség: +1270 / -1250 m). Célpontja a Torony-csúcs (1923 m) és a Pap-völgyi-csúcs (2018 m) volt, a Királykő északi gerincén.
A busztól kb.1 órát gyalogoltunk a napsütötte kaszálón áthaladó ösvényen, míg elértük a Hasadék-patak völgyét. Mielőtt letérnénk a sárga sáv jelzésen a Hasadék-völgybe, ajánlatos pótolni ivóvízkészletünket, mert a továbbiakban sokáig nem lesz biztos vízlelőhely amelyet érintünk.
Ösvényünk erdőben indul fel a Hasadék-völgyön és hamarosan sziklafalak közé vezet. Felfele haladva a völgy egyre szűkebb és meredekebb lesz és ösvényünk egy nagyobb kőfolyáson is felvezet. Miután a völgyet határoló látványos sziklafalakat magunk mögött hagyjuk, ösvényünk szerpentinezve vezet a Hasadék-nyeregbe (1660 m). Itt egy négyes ösvénykereszteződéshez érkezünk. Egy korláttal ellátott kilátópontból visszatekinthetünk a Hasadék-völgyre amelyen feljöttünk és a Kis-Királykő sziklás észak-nyugati oldalát is megcsodálhatjuk.
A megérdemelt pihenő után piros pont turistajelzést követve folytatjuk utunkat a Torony-csúcs irányába és a Királykő északi gerincére. Ösvényünk sziklafalak alá vezet és hamarosan érintjük mai túránk első, drótkötelekkel biztonságosabbá tett szakaszát.
Meredek sziklahasadékban haladunk felfele, ahol kezeinket is használnunk kell a kapaszkodáshoz.
A Torony-csúcsra felérve a kilátás kárpótol minden erőfeszítésünkért.
Alattunk Zernyest fekszik - úgy látjuk mintha repülőből néznénk - mögötte a Keresztény-havas és a Nagy-kő-havas, keletre a Kis-Királykő és a Bucsecs felhőket simogató csúcsai. Déli irányba végiglátunk a Királykő északi gerincén, nyugatra pedig a Fogarasi-havasok legkeletibb csúcsai rajzolódnak ki.
A Torony-csúcsra felvezet még két jelzett ösvény a Határ- és a Létrás-szakadékvölgyön, de ezek felső részét eléggé benőtte a törpefenyő és ezért nehezebben járhatóak mint a Hasadék-völgy ahol ezúttal feljöttünk.
Rövid pihenés után a gerincen folytatjuk utunkat , elhaladunk a Forrás-völgyi-csúcs alatt, majd a Forrás-völgyi-nyeregből a Pap-völgyi-csúcsra (2018 m) mászunk fel.
Innen már a kedvelt és jól bevált sátrazó helyünket is szemügyre vehettük messze alattunk a Barca-patak völgyében, Plaiul Foii turistaház közelében.
E csúcson ebédszünetet tartottunk, majd visszaereszkedéshez a Pap-szakadék-völgyet választottuk, ahol már néhány éve nem jártunk.
Kék háromszöggel jelezett ösvényen indultunk lefele a Pap-szakadék völgy irányába.
A Forrás-nyeregből néhányan egy 15 perces kitérővel vizet hoztunk elfáradt és megszomjazott túratársainknak a “La Gavan” (1880 m) nevű sziklateknőből, majd elkezdtük az ereszkedést a szakadékvölgyön lefelé.
Az ereszkedés egy hosszabb kőfolyáson kezdődik, majd két drótköteles szakasz következik és végül hatalmas sziklatornyok alatt haladunk el (Diana Nagy-, Sárga- és Kis-tornya) míg kiérünk a Diana védkunyhó tisztására.
Itt találkozunk a kék sáv turistajelzéssel amelyről még a túránk elején letértünk és amely a Zergék-párkányán vezet fel a Forrás-völgyi-nyeregbe.
Kisebb pihenő után, a védkunyhótól legnagyobb részt erdőben, a Medvék-völgyén ereszkedünk vissza a Barca-patak völgyébe az iderendelt autóbuszunkhoz, kb. 2 km távolságra a Plaiul Foii turistaháztól.
A turistaháznál megpihentünk és szomjunkat oltottuk különféle üdítő italokkal, majd a már jól ismert és bevált sátorhelyünkhöz buszoztunk, hogy felhúzzuk sátrainkat.
A sátorhúzás jó hangulatban zajlott mert lelkesítettek a Királykő gerincének csodálatos látványa, a mai jól sikerült túra és a holnapi nap még nagyobb kihívásai. Kis tüzet raktunk, majd korán hálózsákba bújtunk.
Vasárnap reggel korán keltünk, mert hosszabb és nehezebb túra volt tervben (hossz: 22,3 km, szintkülönbség: +1740 m / -1740 m, időtartam: 12 óra), de sátorbontás, csomagolás és vízvétel után csak 7 órakor sikerült elindulnunk, felfele a Tamás-patak völgyén.
A Plaiul Foii turistaháztól piros sáv turistajelzés vezet fel a Grind-nyeregbe a Királykő gerincére. A Tamás-patak völgyéből a Spirlea-patak völgyére tértünk és 1,5 óra alatt értünk fel a Spirlea védkunyhóhoz.
10 perccel hamarabb mielőtt a védkunyhóhoz érnénk, ösvényünk jobb oldalán, a meredek domboldalon forrást találunk. Itt ne felejtsük pótolni ivóvízkészletünket, mert több mint fél napi járásra nem érintünk több forrást!
Miközben a védkunyhó előtti asztalon reggeliztünk a Királykő-vállán áthaladó ösvényt kémleltük, túránk egyik célpontjára, az égbe nyúló Pásztor-csúcsra tekintgettünk és az előttünk magasló sziklafalban próbáltuk felfedezni azt a hasadékot amelyen keresztül Deubel-útja a Grind-nyeregbe vezet.
Kb. félórányi gyaloglás után érkeztünk Deubel-üregei alá, ahol kezdődik a láncokkal kiépített Deubel-út (Friedrich Deubel ereszkedett le itt előszőr 1886-ban a Pásztor-csúcsról).
Ez túránk és egyben a Királykő leglátványosabb jelzett turistaútja, mely a következő három óra alatt az ügyességünket is próbára teszi.
A túrabotokat egy időre a hátizsákra köthetjük, mert a továbbiakban a mászáshoz sok helyen kezeinket is használnunk kell.
9 nehezebb szakaszon drótkötél is segíti előrehaladásunk.
Csapatunk 4 óra 40 perc alatt jutott fel a hegység legmagasabb pontjára, a 2238 m magas Pásztor-csúcsra. Itt tartottuk mai ebédszünetünket, miközben csodálatos körpanorámában gyönyörködtünk és megszemléltük az északi gerinc fűrészfogszerű, hegyes csúcsait amelyeket a továbbiakban meg fogunk mászni a Hegyes-csúcs irányába haladva.
Ebédszünetünk kissé rövidre sikerült, mert nem sokkal a csúcsra érkezésünk után, a Fogarasi-havasok irányából zivatarfelhők kezdtek tornyosulni, majd dörgések és villámlások közelítettek felénk.
Kissé gyorsított menetben folytattunk utunkat a nagyon látványos és helyenként igencsak vékony északi gerincen. Megmásztuk a fűrészfogszerű Zbirii csúcsot (2220 m), a Kis-Cimbalom (2231 m) és a Közép-Cimbalom (2170 m) csúcsokat, majd eloldalazva a Nagy-Cimbalom csúcs (2177 m) alatt, kb. 3 óra alatt értünk el a Hegyes-csúcson (2150 m) felépített védkunyhóhoz.
Az eső és a villámlások mindvégig kísértek, de szerencsénkre tisztes távolságban maradtak tőlünk.
Villámlás esetén semmi esetre sem ajánlatos csúcsokon és a gerinc vonalán tartózkodni!!!
Jelzett turistaösvény viszont leghamarabb csak a Hegyes-csúcsról vezet le.
A védkunyhó és a gerincről levezető turistaösvény közelében már nyugodtan üldögéltünk és szemléltük a kissé elsötétült tájat.
Tervünknek megfelelően kék háromszög jelzést követve ereszkedtünk le a Curmătura turistaházhoz ahol legtöbbször nagy forgalom van az itt összefutó turistaösvényeknek köszönhetően.
Rövid pihenő és falatozás után sárga sáv jelzéssel ellátott nagyon kényelmes és szélesre kitaposott ösvényen ereszkedtünk tovább a Kis-Királykő gerince alatt, a Zănoaga-rétre, majd a Bortorog csorgóhoz ahol az autóbuszunk várt.
A július hónapra időzített királykői túránk során, a bátran legelésző zergék mellett számos védett virágot figyelhettünk meg: havasi gyopár, királykői szegfű, havasi mák, vitézvér, zerge boglár, sárga tárnics, magcsákó, havasi gerebcsin, turbánliliom, kárpáti harangvirág, tűlevelű szegfű, stb.
Dósa László
EKEMvh