2016 november-december

* November 5-én, kora reggel harmincan indultunk Marosvásárhelyről Maroshévíz irányába. Célunk a Görgényi-havasokban található Kőgombák impozáns sziklái voltak. Maroshévízre érve megnéztük a mésztufa vízesést, amely az ezelőtt két évvel történt földcsuszamlás után kezdi visszanyerni régi formáját. A sípálya felső részén levő parkolóban hagytuk buszunkat, onnan a kék sávon indultunk el. Az előző évekhez képest, amikor reggel köd borította a tájat, ami a Gyergyói-medencéből fel sem szállt, ez alkalommal napsütésben túráztunk és szép kilátásban volt részünk, így minden látható hegyet megcsodálhattunk. Tisztán látszottak a Kelemen csúcsai, a Besztercei Havasok, a Vithavas, és a Hagymás hegység is. A kék sávról hét km gyaloglás után túránk utolsó pár méterén rátértünk a piros pont jelzésre, és felkerestük Kőgombákat. Az elemózsia és áfonyapálinka elfogyasztása után ugyanazon az útvonalon visszatértünk a sípálya felső részén levő vendéglőhöz. (Vita Zoltán)

A "A Kőgombászó" csapat, Fotó: Vita Zoltán

* A Barangolás a marosszéki erdőkben sorozat harmadik útjára november 19-én került sor. Húszan indultunk el a Balavásári-tetőről ragyogó időben és bejártuk a Kis-Küküllő menti dombságot, amit északról Göcs, Vaja, Kisgörgény, Székelycsóka, Somosd, Fintaháza, Kisteremi, délről pedig Balavásár, Kóród, Kóródszentmárton, Vámosudvarhely és Vajdakuta települések határolnak. A természet ritka látvánnyal ajándékozott meg, mert a gerincről egyszerre láthattuk a Kárpátok keleti és déli vonulatát, pontosabban a Radnai-, Kelemen-, Görgényi-havasokat, a Hargitát, a Fogarasi- és Szebeni-havasokat, valamint az Erdélyi Szigethegység magaslatait, a Székelykővel és a Tordai-hasadékkal. Székelycsóka határában, a sűrű bozótban megtaláltuk az 1943-as határincidensben elhunyt magyar honvéd síremlékét. A gerincről Teremiújfaluba ereszkedtünk le. Örömmel nyugtáztuk, hogy ez a kis eldugott nyárádmenti település szépen fejlődik, székelykaput is állítottak az idén a falu közepén. Huszonegy kilométeres utunk Lukafalván ért véget, ahonnan autóbusszal jutottunk haza. (Kiss Zoltán)

..., Fotó: Fábián Alpár

* 2016. december 11-én egy pici csapat villámlátogatást tett az Őrváron kitűnő idében. Az Agárd és Csejd közötti gerincen medve nyomai árulkodtak arról, hogy ezt az ösvényt nem csak mi használjuk. A Mária-út jelzései, most, hogy kopárak a fák, talán még szembetűnőbbek, kár, hogy a kivágott jelzőoszlopok intoleranciáról árulkodnak. (Unger Zsombor)

* December 14.-én tartottuk egyesületünk tisztújító közgyűlését, melyen a 132 szavazati joggal rendelkező tagunkból 36 vett részt. Mivel a két héttel azelőttre meghirdetett közgyűlés a nagyon alacsony jelenlét miatt nem volt érvényes, az elnöki és alelnöki beszámolók is csak most hangzottak el. Böjthe Beyer Barna leköszönő elnökünk beszámolójában meglepetésként közölte a jó hírt miszerint a 2017-es évet egy új, jóval tágasabb székházban fogjuk kezdeni, mely a régi közvetlen szomszédságában található. Ezen és rengeteg egyéb eredményen kívül, leköszönő elnökünk egy fontos megvalósítása: felelősök kinevezése a számos és változatos tevékenységeink koordinálására. Ily módón az eljövendő vezetőség munkáját az alelnökökön kívül 28 felelős fogja segíteni. Ime néhány ilyen szerepkör: kommunikáció/sajtó/PR manager, pályázati felelős, városi rendezvények koordinátor, EKEmvh történelem/historikum-felelős, EKE telek/közmunkák felelős, vetítések/előadások felelős, mászófal felelős, Istenszéke Természetvédelmi Terület felelős, Mária-út felelős, EKE-Art felelős, stb. Az elnöki beszámoló után az alelnökök ismertették az elmúlt két év eredményeit, a túrák statisztikáit, az Istenszéki felügyeletet számokban, a Mária-út építésének fejleményeit, valamint a tagság létszámának alakulását.

Miután kialakult a jelöltek végleges listája, következett a titkos szavazás, melynek eredménye: elnök lett Unger Zsombor (30 szavazat), alelnökök lettek Dósa László (35 szavazat), Szilágyi Eszter (34 szavazat), Ősz István (21 szavazat), titkár pedig Pánczél Tibor (34 szavazat). Ezután került sor a nyilvános szavazásra melynek során a cenzor és az etikai bizottság három tagjának megválasztása történt. Javasolva volt Vita Zoltán, Pál Csaba, Török Zsuzsa és Frink György, aztán Vita Zoltán önkéntes visszalépése után bizalmat szavaztunk a három jelöltnek. (Fazakas Róbert)

* A 2016-os év folyamán az Istenszéke természetvédelmi terület felügyeletében májustól kezdődően október végéig az EKE-Marosvásárhelynek 17 tagja vett részt. Istenszéke védnökei a Maros-megyei Hegyimentő Szolgálat 14 tagjával közösen összesen 45 hétvégi napot töltöttek a természetvédelmi területen. Ezen hétvégeken több mint 2100 személy látogatott Istenszékére. Ezek közül 65 (a látogatóknak kb.3,1%-a) személynek esett nehezére betartani a Természetvédelmi terület táblákon is szemléltetett szabályzatát, főként a tűzgyújtással, a motoros járművek behajtásával, a szemeteléssel és a sátrazással kapcsolatosan. Határozott fellépéssel és meggyőző érveléssel felügyelőinknek végül 97%-ban sikerült a kevésbé természetbarát látogatókkal is betartatni a látogatási szabályzatot. A legtöbb kiránduló és túrázó az augusztusi és a júliusi hétvégeken (640 és 431 személy) látogatott Istenszékére. (Dósa László)

Emlékezetes - szerencsére ritka - esemény a természetvédelmi területen, Fotó: Fazakas Róbert

* December 18-án az idei évzáró túránkon 31 túratársunk vett részt. Célpontunk ezúttal a Gyalui-havasok legmagasabb csúcsa, az Öreg-havas (1826 m) volt. Az Erdélyi-medencét takaró ködpaplanból már az aszfaltos úton, Kisbányahavas üdülőtelep alatt kijöttünk és így egész nap felhőtlen időben és napsütésben volt részünk. A kisbuszt és a személyautókat a Buszkát sípálya parkolójában hagytuk és innen kezdődött a hótaposó gyalogtúra. Az Öreg-havas tetejére könnyen feljutottunk a már jól kitaposott ösvényen, innen viszont az Asztal-követ (1728 m) és az Apró-köveket (1735 m) vettük célba és többnyire 15 - 30 cm-es szűz hóban haladtunk tovább. A három tetőn a kilátás kiegészítette egymást és így a túra folyamán Erdély számos hegységének látványa örvendeztetett meg. A felhőtakaró felett láthattuk a Széples, a Radnai-havasok, a Kelemen-havasok, a Fogaras, a Szebeni-havasok, a Páring, a Retyezát, a Torockói-hegység, az Érchegység és a Bihari-hegyek számos jól ismert csúcsát. A naplementét és a hegyek rózsaszínes megvilágítását az Apró-köveknél vártuk meg, majd sötétedésre ereszkedtünk vissza az autóbuszhoz. A gyalogtúra hossza 15 km, időtartama 8 óra, a szintkülönbség pedig kb. +/-500 m volt. (Dósa László)

Csapatunk az Öreg-havason (1826m), Fotó: Sükösd Sándor


(Összeállította és átdolgozta: Fazakas Róbert és Kocsis András)