Január 2.-án 26 EKE tag és szimpatizáns, valamint három négylábú kimentünk a bodoni domboldalba, köszönteni az új évet egy kellemes sétával és egy pohár borral koccintva. (Frink György)
Január 7.-én a már mintegy másfél évtizedes hagyománnyal rendelkező évadnyitó túrára került sor a Somos-tető, Németkalap, Terebics-tető, Cinege-tető útvonalon. A 120 résztvevő közül az újabbak talán nem is tudták, hogy eredetileg sítúrának volt kitalálva, de az utóbbi évek hóviszonyai miatt már régóta csak gyalogtúra jöhetett szóba. A Cinege-tetőn egy nagyobb szünetet tartottunk sütögetéssel és napozással, aztán a marosszentgyörgyi lőtér és a megyei kórház érintésével jutottunk vissza a Somos-tetőre. (Kocsis András)
Január 13 és 27: A Marosvásárhelyi EKE 2018-ban is folytatja a Barangolás a marosszéki erdőkben kirándulássorozatot, azzal a céllal, hogy a városunkhoz közeli, könnyen megközelíthető, de viszonylag ritkán járt erdőket, dombvonulatokat sorra bejárjuk. Ezek az utak 15-25 km hosszúságú könnyű-közepes túrák, csak néhány helyen érik el az 500 méter tengerszint feletti magasságot, de szép kilátást nyújtanak a Maros völgyére, a Mezőségre és tiszta időben láthatjuk a Kelemen- és Görgényi-havasokat, a Bekecset, a Siklód-követ, sőt még a Fogarast is. Első utunk január 13-án a Bocsok-erdőbe vezetett, amit északkeletről Mezőménes, Mezőszabad, Marosbárdos, délnyugatról Mezőkölpény, Székelykövesd és Harcó határol. A 16 km-es út megtétele után a negyven fős csoportunk Remeteszegen át érkezett az Egyesülés lakónegyedbe. Második utunk január 27-én volt. Ezúttal a Pókakeresztúr, Galambod, Várhegy, Udvarfalva közötti erdőket jártuk be, majd Marosszentannán áthaladva a Szabadi-patak töltésén a Holt-ág mögött értünk ki a Maros-partra. Innen a harmincnyolc fős csapatunk a gyalogoshídon átkelve a Kárpátok Sétánya lakónegyedben fejezte be a 18 km-es túráját. (Kiss Zoltán)
Január 19-20-án Mária utas megbeszélést szerveztünk Marosvásárhelyen. A találkozás célja összehozni azokat az embereket, akik eddig is részt vettek, illetve ezután fognak részt venni az Erdélyi Mária Út Egyesület és a Marosvásárhelyi Erdélyi Kárpát Egyesület munkájában. Meghívottaink: Szatmár, Kolozsvár, Hargita megye zarándoklat felelősei, szállásadók a Mária úton, polgármesterek vagy azok képviselői, Magyarországi önkéntesek valamint két személy a Marosvásárhelyi RMDSZ részéről. Rendezvényünk keretén belül, pénteken, január 19.-én került sor Molnár Sándor Fogarasi Havasok című túrakalauzának a bemutatójára az RMDSZ teremben. A könyvet Dósa László méltatta. Legalább 50 személy tisztelt meg a jelenlétével és vásárolt a könyvből. Ezt követte az 1 ÚTON nemzetközi zarándoknapi megbeszélés az EKE székházban. Másnap, január 20.-án kerekasztal-beszélgetés következett ahol a résztvevők a következő témákat érintették:
-gondok, nehézségek a zarándokcsoportok indításánál a határ mindkét oldalán,
-zarándokok visszajelzéseinek ismertetése, hiányosságok és megvalósítások a zarándokúton.
-közös pályázati lehetőségek valamint más anyagi források felkutatása a zarándoklatok jobbításáért.
Mindkét nap köszöntő beszédet mondott Unger Zsombor a Marosvásárhelyi E.K.E. elnöke. Reméljük, hogy a találkozás és a megbeszélés meghozza a várt eredményt.(Szilágyi Eszter)
Január 20.-án tartottuk meg Nyomkereső túránkat, amelyen 25-ön vettünk részt. Utunk során közel 65 őzet, egy rókát és mókust láttunk. Túránk ideje alatt társunk volt a jókedv, derű és szép idő. Sajnálatos módon nem igazán volt hó, ezért nehezen vettük észre az állatokat, inkább a sárban volt látható a nyomok sokasága, mintsem a hóban.(Ősz István Béla)
Az év első két hónapjában a marosvásárhelyi EKE székházában két vetítettképes előadásra is sor került: január 31.-én Bélfenyéri Gábor tartott előadást Mi a gomba? címmel, majd február 7.-én Dr. Ábrám Zoltán Buenos Airestől Rio de Janieróig című előadását tekinthettük meg. (Kocsis András)
Január 27: 26-fős EKE csapat indult neki, hogy meghódítsa a Keresztény-havas lejtőit úgy gyalog, mint síléccel. Ezzel régi álma valósult meg a tagságunk egy részének azzal, hogy egy szép napot tölthetett Erdély egyik legfelkapottabb síparadicsomában, Brassó Pojánán. A társaság nagy része a sípályák nyújtotta élvezeteket próbálta kihasználni de egy 8 fős csapat gyalogosan indult az 18oo m magas csúcs meghódítására. A gyönyörű idő, a szép kilátás és a szikrázó napsütés felejthetetlen élményt nyújtott. “Karnyújtásnyiról” csodálhattuk a Bucsecs, a Királykő, a Nagykőhavas szikláit, de távolabbi hegyek látványában is gyönyörködhettünk és ez talán még a felvonóknál kialakult hosszabb sórbanállást is feledtette velünk.(Pánczél Tibor)
Február 3: Alig hevertük ki a szilveszteri bulizást, már megint táncolni volt kedvünk. Ezért február 3-án megtartottuk a hagyományos farsangi bált amire szép számban gyűltünk össze, EKE tagok és szimpatizánsok egyaránt. Jó volt látni hogy az elmúlt évekhez képest nagyon sokan öltöttek jelmezt. Nem csak a gyerekek használták ki ezt az alkalmat hogy másnak a bőrébe bújhassanak, hanem nagy örömünkre a felnőttek is. Ezért a zsűrinek nem volt könnyű dolga, hogy kiválasssza a legjobbakat akiket díjaztak is. A majdnem hajnali háromig tartó bálon jól bulizott a társaság, reméljük jövőre is egy legalább ennyire sikeres bált szervezünk. (András Erika)
Február 10-én tartottuk meg a Szászpad-Jódmező téli túránkat, amelyen 19-en vettünk részt. A Görgényi havasok vadregényes tájain jártunk, helyenként 70-80 cm hóban bukdácsolva, vígan kacagva és jókat nevetve a nagy hó miatt. A legmagasabb pont amit elértünk 1297 m volt, 20 km-re kerekedett a túránk, amit 8 óra alatt sikeresen teljesítettük. Minden résztvevőnek kijár a dicséret, nem volt egyszerű a túra.(Ősz István Béla)
Február 17.-én 26 EKE tag egy négylábú hűséges lemaradhatatlan túratárs, Müzli társaságában, Vármezőn túrázott. Az Égerfás-tavat érintve a Macskás-tetőig (1123m) mentünk fel, onnan leereszkedtünk a Nyárád-kiságába, majd visszatértünk a buszhoz. Vármezőn kb. 20 cm hó fogadott, ami a Macskás-tetőig az 50 cm-t is elérte. Sűrű köd kísért végig, ennek ellenére egy kellemes és szép téli túránk volt. (Frink György)
Február 17-18.-án sínapokat tartottunk Bogdán-tetőn. Parajd és a Bucsini hágó között, 1200 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Bogdán menedékház és környéke egyik régi kedvenc kirándulóhelye a vásárhelyi EKE tagoknak. Az itt kialakított sípályák a téli időszakban is sok turistát vonzanak. Szép időben a menedékháztól az Erdélyi-medence nagy részében és a medencétt határoló Keleti- és Déli-Kárpátok vonulataiban gyönyörködhetünk. Programunkon 3o személy vett részt. Nagy részük a sízést választotta, viszont egy kisebb, 4-5 fős csoport mind a két nap a túrázást részesítette előnyben. Az időjárás ködös-zimankós, havazós kedvében volt, de a résztvevők hangulatát ez egyáltalán nem befolyásolta. A frissen hullott hó csodálatos mesevilággá varázsolta a tájat, egy felejthetetlen élménnyel gazdagítva bennünket. Szombat esti szállásunk Parajdon, a Csatári panzióban volt és a kiadós vacsora után a helyi Wellnessközpontban pihentük ki a nap fáradalmait.(Pánczél Tibor)
Az ember hogyan érezheti magát legjobban? Családja meg barátai társaságában. Mivel a késő ősz, a tél nem kinál annyi túrát, mint a szárazabb évszakok, kedves túratársunk, Makkai Réka Rebeka úgy gondolta, ne lankadjon a társasági élet ekkor sem, s megszervezte az EKE-Fonót. Ez a régi népszokás felelevenítése nagyon jó ötletnek bizonyult, előkerültek a kézimunkák, a népdalok, társasjátékok. Kiváló csapatépítő program lett a 2017 november 2 - 2018 február 8 között zajló 11 alkalom, amikor Adventre, Karácsonyra készülődve koszorút meg karácsonyfadíszeket, ajándékokat gyártottunk, kötöttünk, horgoltunk, közösen énekeltünk a legkisebb eketagokkal, csodáltuk a citera és dob hangját, gitároztunk, sütőtököt, házi sütiket ettünk, finom itókával öblögettük torkunkat. Újra bebizonyosodott, hogy hagyományainkat nem ápolni, hanem megélni kell, úgy átadni a fiatalabb nemzedéknek, hogy ne tanítás, hanem kedves emlék legyen mindannyiunk számára. (Török Zsuzsa)
Február 24: Az EKE Marosvásárhelyi Osztálya az Orienter Sport Clubbal közösen idén harmadik alkalommal szervezte meg a Both Károly tájékozódási emlékversenyt. A résztvevők a számológépgyár melletti erdőben mérték össze erőnlétüket. Az öt különböző hosszúságú és nehézségű pályából három profi, egy gyerek és egy EKE útvonal volt kijelölve. Az EKE pálya 3,1 km volt, 10 ellenőrző ponttal és 110 m szintkülönbséggel rendelkezett. A kitartó havazás nem vette el az 53 versenyző kedvét, akik közül több mint 10 gyerek volt. Both Károly meghatározó alakja volt a vásárhelyi EKÉ-nek. 1907-ben született és 1933-tól tevékenykedett kirándulások szervezésében. Az 50-es évek elején kezdett foglalkozni a tájékozódási versenyek szervezésével. Az általa felkészített csapat 1955-ben az első tartományok közötti versenyen a harmadik helyet szerezte meg a Magyar Autonóm tartománynak. Azóta a tájékozódásból tájfutás lett és több országos bajnoka is lett a megyének. Az ő tiszteletére választottuk az emlék-tájékozódási verseny rendezését. (Pánczél Tibor)
Február 25: Tavaszy Sándorra emlékeztünk születésének 130. évfordulóján szülőfaluja, Marossárpatak református templomában. Napra pontosan 130 éve syületett, 1888 febr.25.-én. Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki osztálya nevében Kerekes Ibolya arról szólt, mit jelent egyesületünk számára a nagy előd, aki a legnehezebb időkben, 1937-ben vállalta az EKE elnöki tisztét. Székfoglaló beszédéből idézve: „Mindenekelőtt arra fogok törekedni, hogy az Egyesület tagjai között a kapcsolatot, a közösségi szellemet szolgáljam." Ezért is jelenti számunkra a példamutatást, hazaszeretetet, hitet. Áprily Lajos, Tavaszy Sándornak ajánlott verse találó volt: „Veletek vándorolgatok". (Kerekes Ibolya)