2018 július-augusztus

Július 7-8-án a Marosvásárhelyi EKE nyolc tagja részt vett az Outward Bound által szervezett Fodor Imre Trail Running elnevezésű eseményén. Kitűnő alkalom volt ez arra, hogy tapasztalatot gyűjtsünk és megnézzük, miként rendeznek és szerveznek mások ilyen tipusú eseményeket. Láthattuk, milyen jó és hasznos a sátorponyva bírói pontokban. Szombaton kijelöltük a pályákat mind a három távon (Félmaraton 22km, Cross 12km, Family 5km). Vasárnap regisztrációnál, bírói pontokban és sepregetői munkát vállalva segyítettünk az esemény gondtalan lebonyolítása érdekében. Verseny után meghívtak ebédre amit jó étvággíal fogyasztottunk el. Köszönetett szeretnék mondani mindazoknak akik egyesületünk képviseletében részt vettek ezen az eseményen, fittyet hányva a kedvezőtlen időjárásra is. (Ősz István Béla)

Vargancsik Iringo EKE csoportkep Fodor Imre Trail Running

Vargancsik Iringó fotója

Július 14 - 15.-én 22 vásárhelyi EKE-tag és szimpatizáns vett részt a Királykőbe szervezett túránkon. Szombati túraútvonalunk Plaiul Foii turistaház – Spirla védkunyhó – Deubel-útja – Pásztor-csúcs (2238 m) – Kis-Cimbalom (2231 m) – Nagy-Cimbalom (2127 m) – Hegyes-csúcs (2150 m) – Csoránga-őv – Plaiul Foii turistaház volt. Mire a Pásztor-csúcsra érkeztünk eloszlott a gerincen ülő reggeli felhőzet és csodaszép kilátásban volt részünk. A Hegyes-csúcson udvarhelyi ekés csapattal találkoztunk. A túra hossza 16,7 km, szintkülönbsége +1730 m. A vasárnapi túrára már csak 6 fáradhatatlan túratárs vállalkozott és az alábbi útvonalat jártuk végig: Medvék-völgye – Diana védkunyhó – Zergék-párkánya – Pap-szakadék – Papvölgyi-csúcs – Hegyes-csúcs – Curmatura turistaház – Curmatura-patak völgye – Zernyesti-szoros. Ezen a napon a gerinc és a csúcsok felhőben maradtak, de ez nem vette el kedvünket. A túra hossza 16,2 km, szintkülönbsége +1418 m/1382 m volt. (Dósa László)

   Csoportkep a Pasztor csucson Dosa Laszlo

                 Dósa László fotója                                

Július 21.-én, kilenc résztvevővel a Sztán völgyében túráztunk. Végégjártuk a szurdokot, ahol pallókon, vaslétrákon, sziklafalak mellett és sok helyen vizben kellett végigmenjünk. A Valsan szurdokban kénes borvízforrás mellett sátoroztunk, ahol vasárnap felmentünk a vízesésig. Végül a Gradiste szorosban, az üdülőnél ebédeltünk. (Gáspár András)

Stan volgy

Hegyi Katalin fotója

Az augusztus 13-a és 20-a között meghirdetett alpesi táborunkat a svájci Vallis kantonban, pontosabban a Mattertalban tartottuk. Az előző évekhez hasonlóan, túráink kiindulópontja a randai Attermenzen kemping volt. Tekintettel arra, hogy már negyedik alkalommal látogattunk oda, a helybéliek a hegyek barátjaként fogadtak. Táborunk fő célkitűzéseinek megvalósítását az időjárási viszonyok szerint kellett alakítanunk, így jóformán akklimatizáció nélkül már a harmadik napon nekivágtunk az Alphubel (4206 m) meghódításának, és csak azután róttuk a Hörnliweg és a Matterhorn-trail alpesi ösvényeit. Ennek ellenére sikeres volt a csúcsmászás, amelyet a Täschüttétől indítottunk, az Alphubel-gleccseren keresztül. A Mattertalból a szomszédos Saas-völgybe átkapaszkodva, a csúcsot végül a keleti oldalról értük el. Az egy éven át dédelgetett álom augusztus 16-án vált valóra Lőrinczi Lajos, Unger Enikő és jómagam számára. Idei táborunk lehetőséget nyújtott fiatal tagtársunknak, a 16 éves Unger Lillának, hogy első hivatalos EKE túráját megszervezze. Igazi élmény volt számára, hogy augusztus 18-án ötfős csapatát Zermattból, előbb erdei ösvényeken, majd alpesi legelőkön és keskeny sziklapárkányokon át a Hörnlihütte 3260 méteres magasságába kalauzolhatta. Táborunk további túráit csak tételesen említem: Bahnhofweg, Arigscheiss, Gornergrat, 5-Seenweg. Egy mondat erejéig felhívnám a figyelmet a svájci „Hun-völgyre” is (http://mek.oszk.hu/01500/01522/html/http://mek.oszk.hu/01500/01522/html/), amelyet a hét egyetlen pihenőnapján látogattunk meg.(Unger Zsombor)

Svajc

Unger Zsombor fotója

Augusztus 19 – 21 között Pápai Levente és Demeter József Grindenwaldból indulva végigjárták a Svájci Alpok rendkívül nehéz, komoly technikai mászótudást igénylő Eiger Integrale útvonalát, feljutva az Eiger 3975 méter magas csúcsára is. (Kocsis András)

Augusztus 18-19-én került sor a vizes túránkra, amelyen 29 személy vett részt. Első nap Enyedre érkezve az 1250 m magas Pilisre másztunk fel, ahonnan a párás levegő ellenére is gyönyörű panoráma fogadott: Székelykő, Kőköz, Bután-kő, Remetei-sziklaszoros. Utunk következő állomása az Ompoly-kövek megtekintése volt. Dr.Xantus János így ír róluk: „mintegy tíz kilométernyire Gyulafehérvártól, három hófehér mészkőszirt vonja magára a figyelmet. „Ompoly-köveknek" hívja őket a nép. Közöttük a legnagyobb huszonöt méter magas és mintegy kétszáz méter átmérőjű. Negyven méterrel az út fölött nyújt impozáns látványt csaknem függőleges falaival. Földünk kréta korszakából származó úgynevezett ,,Metes-formációk" veszik körül őket. Maguk a sziklák azonban jóval „idősebbek", hiszen a júra-kori tenger mészkőlerakódásaiból keletkeztek. Geológiai környezetükből idegenül emelkednek ki s éppen „exotikus" voltuk miatt nevezzük őket „klippeknek"." Ezután Algyógy felé irányultunk és Feredőgyógyon fürödtünk, ahol három medence vár a fürdőzőkre. Néhányan a közeli Clocota-vízesést is felkeresték, amely más évekhez képest most teljes zuhataggal „működött". Szállásunkon, Algyógyon, az Ifjúsági Keresztény Központban megcsodálhattuk a két műemlék református templomot (12. és 16.századi), amelyek még málladozó falaikkal is impozáns látványt nyújtanak. Másnap került sor a két szoros, a Mádai és a Glodi bejárására. Előtte időt szakítottunk a Mádai szoros bejárata fölött található befalazott barlang megtekintésére is (Pestera Zidita), amelyet a 17. században alakított ki védelem céljából a környék lakóssága. Különösen érdekesnek bizonyult a Glodi szoros, ahol megcsodálhattuk a víz által teknő alakúra formázott vájatokat, amelyekben kristálytiszta víz csordogál. A meseszép táj, a pirosas színű kövek látványa különleges turistacsalogató látványt nyújt. (Szilágyi Eszter)

Madai

Vita Zoltán fotója

Augusztus 25 - 26.-án a Fogarasi-havasokban túráztunk. Szombaton, 18-an indultunk a Piscul Negru komplexumtól és megmásztuk a Lespezi (2517 m), majd 15-ön a Cornul Caltunului (2510 m) csúcsokat. A 11 km hosszú túra szintkülönbsége +1350 m volt. Estére a Balea-tóhoz autóztunk és innen a Zerge-tó partjára, 2250 m-re vittük fel a sátrainkat. Vasárnap reggel felhőtlen időben bújtunk ki a sátrakból és megmásztuk a Vadász-  (2507 m), majd a Zerge-csúcsot (2494 m). Csapatunknak egy része ezután a Kis-Árpás-csúcsot (2460 m) vette célba. A piros sávval jelzett gerincösvényről a Nerlinger emlékműnél tértünk le és aránylag könnyen másztunk fel Magyarország egykori határkövéhez a Kis-Árpás csúcsára. Visszafelé a már bejárt útvonalon jöttünk a sátrakhoz, majd a Balea-tónál leparkolt autóinkhoz. A túra hossza kb.13 km, szintkülönbsége kb. +1200  m volt. (Dósa László)

Vasarhelyiek a Lespezi csucson Tordai Csaba Zsolt

Tordai Csaba Zsolt fotója

Szeptember első napján 19 fős csapatunk a tavaly elhunyt túratársra, Fazakas Robira emlékezve indult útnak. A Mohoru oldalában, ahol megszakadt földi barangolása, egy gondosan kiválasztott és előkészített helyen mostantól emléktábla jelzi: egy igazi természetbarát adta vissza lelkét  teremtőjének. A koszorúzást követően egy kis körtúrát is tettünk, meglátogatva a hegység katlanjaiba zárt tengerszemeket: Zănoaga Mare, Câlcescu, Vidal és Pencu. (Unger Zsombor)

parang

Unger Zsombor fotója

Augusztus 31 és szeptember 2 között igencsak mozgalmas élet zajlott az EKE sátrában, a Vásárhelyi Forgatag Civil Sarkában, ahol immár harmadszor vettünk részt. Míg a gyerekek kifestőztek, memóriajátékoztak, a felnőttek az EKE életével kapcsolatos kvíz-kérdésekre válaszolhattak, vagy megpróbálhatták felismerni fényképekről a hegyeket, tavakat, virágokat és madarakat a "Dupla vagy semmi" játékunk keretén belül. Ennek a játéknak, akárcsak a Kincsvadászatnak is a fő díja kétszemélyre szóló belépő volt a 2019-es Vándortáborba, amit a mi csapatunk fog szervezni Szovátán. A Kincsvadászat alaposan megmozgatta a kis vadászokat: az általunk előre megadott listából kellett minél többet lefotózni vagy elhozni a Forgatagra a sátrunkhoz. A legtöbb "kincs"-re túrázás közben lehetett rábukkanni: fakérget, színes követ, sárga levelet kellett begyűjteni, mókust, gombát vagy pókhálót kellett fotózni, valamint fényképeződni kellett egy hegycsúcson vagy túraösvényen. Szombaton és vasárnap sátorfelhúzó versenyen próbálhatták ki az ügyességüket és gyorsaságukat a jelentkező csapatok. (Pethő-Dévay Ildikó)

forgatag

Sidó István fotója

 

Összeállította Kocsis András