2. NAP

Mezőmadaras – Marosszentgyörgy (Mădăraș – Sângeorgiu de Mureș) 20 km

Az útvonal Maros megyei részének második napi szakasza mintegy 20 km, amely Mezőmadarastól a Maros völgyében található Marosszentgyörgyig, a Marosvásárhely északi kijáratánál található, rohamosan fejlődő településig tart.

Az előző napon a mezőségi dombokon haladtunk főleg szántóföldek és legelők között. A Székely Mezőség határát átlépve a táj jellege is változik, megjelennek az erdők, amelyeken keresztülvágva, Harcó, Bese és Remeteszeg érintésével megérkezünk a Maros völgyébe. Ottmás világ fogad, érződik Marosvásárhelynek, mint metropolisznak a környékre gyakorolt hatása. A Mária-út a városnak csak aszélén halad át és eljutunk a nagyvárosi övezethez tartozó, de önálló önkormányzattal rendelkező Marosszentgyörgyre. Ez az útszakasz eléggé rövid, így igényeink és energiánk szerint tehetünk egy városnéző kitérőt, meglátogatva Marosvásárhely nevezetességeit is.

Az útszakasz bemutatása

Mezőmadaras főutcáján indulunk felfelé, majd a DC136-os út jobbra kanyarodásánál a jelzések elhagyják a széles ívben kanyargó főutat. A főút, következő kanyarodásánál ismét érinti a felfelé vezetőutcát, amin mi továbbmegyünk, míg az utca kiér a házak közül és egy elhanyagolt gyümölcsösön keresztül folytatódik az erdő felé. Ez zarándokutunk régi útvonala, de mivel a gyümölcsös villanypásztorral védett, így az utca végén levő útelágazásnál nem megyünk ki a gyümölcsösbe, hanem jobbra térünk a házak közt, és hamarosan visszaérünk az aszfaltos útra. Ezen elmegyünk a következő kanyarig, ahol az aszfaltos út nagy ívben balra kanyarodik, elhagyjuk azt és egyenesen felfelé kaptatunk egy keskeny talajúton, a házak között. Néhány ház után ismét keresztezzük az aszfaltos utat és tovább kapaszkodunk felfelé a keskeny utcán. A házak közül kiérve utunk egyenesen emelkedik a domboldalon és eléri az aszfaltos utat a Vásáros-tető alatti kanyarnál, az erdőszélen. Innen még vethetünk egy pillantást a völgyben elterülő Mezőmadarasra, a falun túl a hosszan elnyúló Komlód völgyére, valamint a végtelennek tetsző mezőségi dombhátakra. Előretekintve feltűnik a völgyben Harcó, mögötte pedig a Marosmentidombvonulat. Utunk enyhén lejt, beér az erdőbe, majd az első kanyarnál jobbra térve az erdőben vezető talajúton folytatódik. Erről balra letér egy ösvényre, mely kivezet az erdőből és az aszfaltos útba torkollik. Harcó (Hărţău, jobboldalt) és Székelykövesd (Cuieşd, baloldalt) közé érkezünk, keresztezzük a Mezőpanitból (Pănet) feljövőDC135-ös utat, majdDC136-oskövesutunk felfelé kanyarog az erdőben. Néhány szerpentin után eljutunk a Besei-tetőn (Templom-domb) egy nagy fa alatt álló kőkeresztig.

Innen szemünk elé tárul Marosvásárhely (Târgu Mureș) és környéke, mely azt a benyomást kelti, mintha a város a Maros völgyéből a környező magaslatokra igyekezne felkapaszkodni. Alattunk, a mezőn közel vannak a városhoz tartozó egykori telep, Bese (Beșa) házai, mi azonban a kőkereszttől balra követjük a jelzéseket a gerincen. Hamarosan magunk mögött hagyjuk az erdőt, átvágunk a mezőn és a szemben levő dombra kapaszkodunk fel, ahol az erdő fáin ismét felfedezhetjük ösvényünk jelzéseit. Kiérve az erdőből a Pónya völgyét keresztezzük, ahol becsatlakozunk a Bárdos felől jövő, jól kitaposott ösvényre, amely átvezet a Remeteszegi-erdőn és eljutunk a temető fölé. Elhaladunk a temetőkerítése mellett, aztán a Szotyori József utcán leereszkedünk és a Hints Ottó utcán folytatjuk utunkat. Ezen beérkezünk az aszfaltos Ionel Giurchi (régi nevén Búza) utcába, amelyaz Agricultorilor (Földműves) utcába torkollik, amin jobbra térve a narancssárga Mária-út jelzések mentén tíz perces kitérővel elmehetünk a Szent Család templomhoz, Marosvásárhely Maros jobbpartján elterülő részének katolikus templomához. Előzetes egyeztetés esetén kis lelki útravalóval folytathatjuk zarándoklatunkat (a Szent Család templomtól lásd az alternatív útvonalat).

A Búza utcából (vagy a Szent Család templomtól) balra térünk, elhaladunk a hatalmas ortodox templom mellett, átkelünk a nagyon forgalmas Szabadi (Voinicenilor) úton, ami a DN15E jelzésű, Mezőséget átszelő műút folytatása és jobbra fordulva végigmegyünk a tömbházak alatti üzletsor előtt. Az útkereszteződésnél betérünk balra és a szintén tömbházak közt vezető dr.Vasile Lucaciu utcán eljutunk a csendes Víztelep (Apaductului) utcába. Ez utóbbi kivezet a már keresztezett Szabadi (Voinicenilor) útba, ahol balra fordulva kiérünk a Maros partját követő Maros utcába és felmegyünk az árvízvédelmi töltésen található sétányra. Ezen haladunk tovább, átkelünk a gyalogos hídon és a bal parton folytatjuk utunkat a marosvásárhelyi felső gát irányába. A gát közelében letérünk a töltésről, átmegyünk a Turbinaárokhídján és balra fordulva a Maros és ennek egy egykori holtágából kialakított csónakázó tó között haladunk tovább a Margaretelor (ma Margaréta, hajdan Szent Margit) utcán, amely a Maros partján kivezet Marosszentgyörgyre (Sângeorgiu de Mureș).

Egy kisebb patak torkolatánál feltűnik Marosszentgyörgy helységnévtáblája és jobboldalt a Sörpatika nevű teraszos vendéglő. Ezt elhagyva, a kartingpálya előtt, a Mária-út információs táblájánál bekanyarodunk a Petőfi Sándor utcába, amely balra kanyarodik, és elvezet a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határát képező Északi (Nordului), másnéven Bányai József utcáig. Itt jobbra térünk, elmegyünk a házakig és a vasúti átjáró előtt balra fordulunk, végigmegyünk a vasút mentén, míg utunk átvezet a vasút alatt és a Wesselényi Erzsébet utcában folytatódik. Ez utóbbin kijutunk a Marosszentgyörgyön átvezető DN15-ös számú főútra, ahol balra felmegyünk a Szentgyörgyi-tetőre. Átkelünk a forgalmas országúton és bemegyünk a Márton Áron utcába, ahola 24 szám alatt megtaláljuk a római katolikus plébániát.

Alternatív útvonal Marosvásárhely belvárosán át

A Ionel Giurchi utcától a Keresztelő Szent János plébániatemplomig mintegy 4 km; onnan pedig a Somos-tetőig (állatkert) még 2,5 km.

A Szent Család templomtól rendelkezésünkre áll egy rövidítő a Földműves utcából nyíló Csíki (Ciucului) utcán, amelyből kijutunk a Szabadi (Voinicenilor) útba. Ezen jobbra térve végigmegyünk a református templom előtt, kikanyarodunk jobbra az átjáróig, majd a Szabadi úton haladunk tovább és a balról nyíló Víztelep (Apaductului) utcától csatlakozunk a főútvonalba (a Maroson átvezető gyalogoshídig lásd a főútvonal leírását).

Miután átkeltünk a Maros bal partjára a gyalogoshídon, jobbra lemegyünk a lépcsőkön a tömbházak közé, majd a zöldövezeten átvezető sétányon kijutunk a viszonylag forgalmas Kárpátok sétányára (Aleea Carpati). Itt jobbra térve átmegyünk a vasúton, majd rögtön utána átkelünk a Turbinaárok hídján és elérünk egy magas fémkerítéshez. A sarkon kaput találunk, ott lemegyünk a néhány lépcsőfokon és az áruház mellett kijutunk a Sinaia (Sörház) utcába. Átmegyünk az átjárón, jobbra térünk és a következő sarkon befordulunk az Eminescu (volt Jókai) utcába. Ezen végimenve eljutunk a középkori várhoz vezető Rákóczi-lépcső alá, ahonnan városnéző túrára indulhatunk (lásd a térképet). Ha a narancssárga jelzéseken a lépcső előtt jobbra térünk, majd végigmegyünk a keskeny Posta (Poștei) utcán megpillantjuk a széles és forgalmas út túlsó oldalán a főtéri Keresztelő Szent János templom tornyait. A templomba bemehetünk az udvarán keresztül, a Posta utcával szemben nyíló Târgului (Sáros) utcából, vagy a főtérről a főkapun.

A Keresztelő Szent János templomtól a Mihai Viteazul (Vitéz Mihály) utcán vezet tovább az alternatív útvonal, a várral átellenben felfelé, amíg el nem érünk az emelkedő tetejére. Ott, a Vársétány felső végével szemben, a Trébely utcába térünk be, jobbra, ami meglehetősen meredek és felfelé haladva egyre inkább elkeskenyedik, míg végül feljutunk rajta aSomos-tetőre, közel a Medve szobor körüli körforgalomhoz. A Somos-tetőn,a Medve szobortól az állatkert felé vezető sétányonfolytatjuk utunkat, s az állatkert kerítése mellett ismét felfedezhetjük a narancssárga jelzéseket.

Szálláshely

Maroszentgyörgyön, a Márton Áron utca 24 szám alatt a római katolikus plébánián, Baricz Lajos plébános-költő elérhetősége +40 744 811 688.

Marosszentgyörgyön szállást találhatunk a Gemini Vendéglő-Szállóban is, melynek címe: Strada Transilvaniei út (Fő út) 189 szám, elérhetősége: +40 265 319 306

Az alternatív útvonalon, Marosvásárhelyen szálláslehetőség áll rendelkezésre a Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégiumban (Erdő-Pădurii utca 7B), elérhetősége: +40 756 625 003, a Szabadi úti református templom gyülekezeti házában (Szabadi-Voinicenilor út 47 szám), elérhetősége: +40 753 057 905, valamint nyári szünet idején a Deus Providebit Tanulmányi Házban (Rózsák tere-Piața Trandafirilor 61 szám), elérhetősége: +40 365 807 875.

Helytörténet

Harcó (Hărţău) Mezőpanit községhez tartozik. Bár kicsiny és félreeső, meglehetősen régi falu, 1332-ben említi először oklevél. Református temploma a XIII. század elején épült, később átépítették gótikus stílusban, de szentélye eredeti. A falunak ortodox fatemploma is van.

Bese (Beșa) valószínűleg a XVII. században kialakult telep, amelyet 1963-ban csatoltak Marosvásárhelyhez.

Remeteszeg (Remetea) eredetileg székely falu, melynek első írásos említése a XIV. századból maradt fenn. Az 1599-1601 közötti hadjáratok nyomán elpusztult, majd vegyes, magyar és román lakossággal népesült újra. 1902-ben egyesült Marosvásárhellyel.

Székelyfalva és Benefalva ugyanezen városrész helyén létezett egykori székely települések voltak, melyeknek maradék lakói, az 1599-1601-es pusztítások után beköltöztek Marosvásárhelyre és Marosszentannára.

Hídvég (Podeni) a Maroson átvezető híd környékén, a part mentén, a XVII. század végén létesült település. 1902-ben csatlakozott Marosvásárhelyhez.

Marosvásárhely (Târgu Mureş) egykor Székelyföld egyik legjelentősebb mezővárosa, amelynek első írásos említése a XIII. századból származik Novum Forum Siculorum, azaz Új Székely Vásárhely néven. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően a XIV. században megjelennek a városban a kézművesek és kereskedők, majd addigi csütörtöki vásárain kívül 1482-ben Mátyás király szabadalomlevele három országos vásárt is engedélyez. A ferencesek által alapított iskolának köszönhetően, már a XV. századtól „iskolavárosként” is emlegetik. A reformáció idején a lakosság áttért a református hitre. Az első védelmi rendszerek a mai református templom helyén álló ferences kolostor köré épültek az 1480-as években és megérték az 1599-1601 közötti pusztításokat. Ezeket követően 1602-1604 között felújítási és bővítési munkálatok kezdődtek, de a ma is látható hétbástyás várat Bocskai István, majd Bethlen Gábor engedélyével Borsos Tamás városbíró irányítása alatt a város és a kézműves céhek építették 1604-1653 között. A város történetének egyik legjelentősebb napja 1616 április 29, amikor Bethlen Gábor fejedelem szabad királyi várossá nyilvánítja, és ekkor kapja a Marosvásárhely nevet. 1707 április 5-én itt iktatták be tisztségébe az utolsó erdélyi fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet. A város fejlődésében a XX. század első két évtizede hozott igazi lendületet, Bernády György polgármesteri, majd főispáni munkájának köszönhetően. Ekkor épülnek a belvárosjellegzetes szecessziós épületei (többek közt a Kultúrpalota és a tornyos Városháza), melyeknek egy része átvészelte az elmúlt, több mint fél évszázad viszontagságait és ma is a város ékességét jelenti.

Fontosabb látnivalók:

1. A középkori vár és a református Vártemplom
2. Keresztelő Szent János római-katolikus templom és plébánia
3. Ferences-templom tornya, az egykori Barátok templomának maradványa
4. Kultúrpalota
5. Főispáni hivatal, a volt (tornyos) Városháza
6. Kiskatedrális, a volt görög-katolikus székesegyház, ma ortodox templom
7. Zsinagóga
8. Minoriták kolostora és temploma
9. Bolyai Farkas Elméleti Líceum és Református Kollégium
10. Teleki Téka vagy Teleki-Bolyai Könyvtár
11. Református Kistemplom

Marosszentgyörgy (Sângeorgiu de Mureş) Marosvásárhellyel összenőtt, önálló községközpont. Katolikus temploma a XIII-XIV. században épült román stílusban. Kazettás mennyezete a XVIII. századból való, barokk stílusú tornya 1823-ban készült. A falunak református, ortodox, görög-katolikus és unitárius temploma is van. A központban álló Petki-Máriaffy kastély területe a Szentgyörgyi család birtoka volt, majd a Petkiek kezébe került. A Petki család egykori kastélyának alapjaira a Máriaffyak a XIX. század második felében kétszintes neoreneszánsz kastélyt építettek. Az államosítást követően az épület a mezőgazdasági kísérleti állomás használatába került, aztán a rendszerváltást követően elhagyatottá vált, és állaga leromlott. Visszaszolgáltatása után a helyi önkormányzat tulajdonába jutott, felújítását követően kulturális központot működtetnek benne. A kastély közelében álló óriási kocsányos tölgyről Alexandru Borza akadémikus megállapította, hogy 1301-1302-ben már állt, rendkívül arányos alakja a Maros felől jól látható. Marosszentgyörgyön a XIX. század második felében sósvízű forrásokra bukkantak, a fürdő létesítése mégis a földgázkutatásnak köszönhető, ugyanis a XX. század eleji fúrások nyomán gáz helyett sósvíz tört a felszínre. A gyógyfürdő, magánosítását követően szállodával, étteremmel, szaunával, édes- és sósvizű fedett és szabadtéri medencével várja a vendégeket. A központban, az iskola előtti kis parkban a szökőkút körül a település védőszentje, Sárkányölő Szent György szobra, továbbá Petőfi Sándor és Constantin Romanu Vivu szobrok láthatók. A helyi római-katolikus és református temető határán az 1990 „fekete márciusa” áldozatainak állítottak emlékművet.

http://www.singeorgiudemures.eu

Zarándok, hajdan

A kezében bot, nyűtt sarú a lábán,

eső ellen köpeny, a fején kalap;

ő a zarándok – szenvedése árán

a zarándokúton cél felé halad.

Otthonát elhagyta, szánja bűneit,

s így a múltjától is eltávolodik,

istenes magánya ebben jól segít,

s már a vándorlásban, ím, megváltozik.

Szűkös tápláléka könyöradomány,

míg úrrá lesz közben sok apró csatán,

melyekkel várja mindennap az élet.

Isten vele van minden lépésében,

mint felkelő nap világít az éjben;

ettől a fénytől tüzet fog a lélek.

- Baricz Lajos plébános -