Ukrajna, Kárpátalja, Tiszavölgy. Gödrösöbbnél gödrösebb utakon jutunk el a rahói járásba. Itt ömlik össze a Fehér Tisza a Fekete Tiszával. Utóbbit követve, Kőrösmező határában híd visz át az onnan mintegy harminc kilométerre eredő Fekete Tisza túloldalára. Az ezeréves határ menti hegyaljai vidék a Gyímesek hangulatát idézi fel. A kőrisfáiról elnevezett Kőrösmezőt csehszlovák időben Jaszinyára keresztelték át. Az egykori milleneumi emlékmű, a két és fél méter magas szürke márvány emlékoszlop helyén ma világháborút megjárt ukrán ágyú áll. Mellette katonasírok és az ukrán-orosz harcokban elesettek emléktáblája.

 Emlékezés a világháborúk és a kommunizmus áldozataira Kőrösmezőn

A mi hőseink arrább leltek örök nyugodalmat. Az első és a második világháborúban elesett 330 magyar és német katona a római katolikus temető végében nyugszik. Sírkeresztjeik felállítását egy rahói vállalkozó végezte a Vigyázó Hadisírkutató Egyesület  gondozásában. A szabályos rendben sorakozó kőkeresztek előtt két emlékmű magasodik: a világháború, valamint a kommunizmus áldozatainak állítanak emléket. 1944 októberében a bevonuló ukrán katonai igazgatás azzal szilárdította meg hatalmát, és előzte meg az esetleges népszavazást, hogy Kárpátalján a munkaképes férfi lakosságot előbb hadifogolytáborba szánta, újabb rendeletében pedig malinkij robotra küldte. Három napra kellett összecsomagolni szükséges ruhaneműt, élelmet. A mintegy negyvenezer magyar férfit a szolyvai elosztó pontra vitték, onnan pedig a Szovjetunió európai, ázsiai szegleteibe. Húszezren elpusztultak az embertelen körülmények miatt.

Kőrösmező katolikus templommal és kis kápolnával rendelkezik. Rahóról jár a pap magyarul és ukránul misézni. A reformáció annakidején csak Técsőig terjedt el, így a Tiszavölgy magyar lakói mind a mai napig római katolikusok. Ha nyelvüket nem is tartották meg maradéktalanul, a vallásukat nem tudta elsöpörni sem a szovjet ateizmus, sem a pravoszláv többség. Némileg hasonló sors ez a moldvai magyarokéval.

Manapság Kárpátalja lakossága hozzávetőlegesen egy és negyedmillió, amiből százötvenezer magyar. Az eredetileg görög katolikus ruszinok többsége ma már ortodox a kezdeti pravoszlávosítás, majd ateizmus következtében. Az alföldi ruszinok hamar beolvadtak, ám a három csoportba sorolható hegyvidéki ruszinoknál ez a folyamat lelassult. A tiszavölgyi ruszinok, a huculok templomainak görög katolikus jellege és szokásrendje egészen sajátos. Kőrösmezőn egy mellékutcán lehet megközelíteni a pár éve a Világörökség részévé vált hucul fatemplomot. A Fekete Tisza túloldalára lengő fahíd vezet, amelyet egy legenda alapján Asszonyvallató hídnak neveztek el. Tíz éve a templomból ellopták a Stephan Rex Hungariae feliratú zászlót. A tettes kilétéről azóta sem lehet tudni semmit sem. Pedig államalapító királyunkat a pravoszlávok is szentnek ismerik el...

 A kőrösmezői hucul fatemplom a világörökség része

A település központjában az egykori Budapest Szállót mai működtetője Edelweiss szállodává keresztelte át. Eredetileg vadászkastéllyal szerettek volna kedveskedni Horthynak, végül a helybeliek által hucul stílusban felhúzott szálló épült fel a Tiszához siető Mezőhát patak mellett. A vendéglőben ma is szemet gyönyörködtetőek az egész termet befogó fenyőgerendák, valamint a fába faragott Budapest-jelképek. Kivételes módon fennmaradtak.

Kőrösmező, Mezőhát, Tatár-hágó. A mintegy tíz kilométerre fekvő „ezeréves határ” valamikor Lengyelországot és Magyarországot választotta el. Trianon után lengyel-csehszlovák lett, majd 1939-ben újra lengyel-magyar, 1940-től szovjet-magyar, 1944-től pedig megszűnt határnak lenni. A kilencszáz méter feletti Tatár-hágóra (hivatalosan: Almás-hágó) ma az 1960-1963 között épített „új út” visz fel. Gidres-gödrös, a tetőn mindenféle reklámokkal, keresztekkel, Jézus-szobrokkal, háborús jelekkel, térképekkel és árusokkal. Arrább egykori pártüdülők és mai építménykolosszusok egyvelege, egy tervezett szanatórium vasbeton maradványai. Innen folytatódik az út az egykori Galíciába, a forradalmár ukrán költőről elnevezett mai Ivano Frankivszk megyébe és megyeközpontba.

Árválkodó őrtorony az ezeréves határnál, a Tatár-hágón

A régi út nyomai jól kivehetőek. Az egykori határzónában egyedül az őrtorony maradt meg épségben, valószínűleg annak köszönhetően, hogy benne elzárt forrást hoztak létre, és innen csőrendszerrel vezetik el a vizet. Az ajtón lakat, nemzeti színű szalaggal átkötve. Méterekkel arrább az egykori vámházból csak a betondarabok maradtak meg. A lengyel-magyar határkövek unikumnak számítanak. Lövészárok és tüzelőállás maradványai figyelhetőek meg, a negyvenes években a kornak megfelelő haditechnika követelményei alapján létrehozott erős Árpád-vonal nyomai.

A hozzá tartozó településekkel együtt közel tízezer lakost számláló nagyközség, Kőrösmező az utolsó település a Kárpátok aljában. A Máramarosi hegyek lábánál, az egykor létező, ma már a köztudatban sem élő Máramaros vármegye szélén. A szórványok szórványa. Az útikönyvek szerint minden tizedik lakosa magyar. A magyar iskola 2001-ben alakult meg, a római katolikus egyház és a magyar pedagógusszövetség vállalta a patronátust. A kilenc osztályos magyar iskolában tucatnyi gyermek jár mindegyik osztályba, közülük minden másodiknak egyáltalán nincs magyar származása. Szüleik bevallása szerint azért íratták be őket a magyar iskolába, mert ott meleg van és enni adnak nekik, no meg közelebb esik a lakásukhoz.

A magyar iskola épülete Kőrösmezőn

Ennek a vidéknek az a szerencséje, a kőrösmezői magyaroknak az a némileg vigasztaló kilátása, hogy a sípálya vonzásköre gazdasági lehetőségekkel társul, ami nemcsak anyagi, hanem nyelvi, identitásbeli felfrissülést is nyújthat. Azoknak, akik élnek vele. Akik azért gyakorolják a magyar nyelvhasználatot, hogy magyarországi, romániai vendégeikkel szót értsenek.

A nemrég létrehozott síparadicsom, Bukovel környéke sohasem tartozott Kárpátaljához. A hatalmas beruházás mintegy másfél évtizede kezdődött, a sípályák teljes hossza 57 kilométer, szinte kizárólagosan négy személyes székes felvonókkal üzemelnek. Szállodák és faházak tömkelege, négyemeletes parkoló, a turistákat nyugati árakon kiszolgáló vendéglátó egységek. Rejtély fedi a beruházók kilétét. Bukovelben olyan összekötő pályarendszer épült ki, hogy ki-ki a saját tudása szerint lecsúszhat, mégis érződik a síző múlt hiánya.

Sípályák a Kárpátokban (Bukovel, Galícia)

Volt valamikor egy országrész, a Tiszán túl, a Kárpátok aljában, amelyet az éppen adódó lehetőségek kultúrája töltött meg tartalommal. Sohasem feledve Himnuszunk második versszakát: „Őseinket felhozád/ Kárpát szent bérczére,/ Általad nyert szép hazát/ Bendegúznak vére./ 'S merre zúgnak habjai/ Tiszának, Dunának,/ Árpád hős magzatjai/ Felvirágozának.”

DR.  ÁBRÁM ZOLTÁN

A képek a szerző felvételei.