Majális a Bodoki-havasokban
Biztosan sokan próbálnak elmenekülni a nagyváros zajától és a tömegtől május elsején. Mi egy kevésbé látogatott hegyet néztünk ki úticélunknak, így történt, hogy – a kitartóan rossz időt jósoló időjárásjelentések ellenére – nekimerészkedtünk a Sepsiszentgyörgy közelében fekvő Bodoki havasoknak. Marosvásárhelyről péntek este vonattal indultunk és mivel tudtuk hogy hosszú út vár ránk, próbáltuk hasznosan eltölteni az időt (kártyázás, alvás), mígcsak el nem értük az árkosi megállót (Marosvásárhely irányából a Sepsiszentgyörgy előtti megálló) szombat reggel 7:50-kor. Először a gidófalvi templomot látogattuk meg, majd a Czetcz János honvédtábornok emlékművét. Innen kezdtük az eredetileg tervbe vett útunkat.
Gidófalvi templom - Foto: Farkas Iván
A Peterke patak mentén indultunk, –a kék háromszög jelzésen–, majd hamarosan rátértünk a sárga sáv gerincjelzésre, amelyen nyugodt tempóban haladva két óra után értünk a Császár mezőre (802m).
Gerincjelzés - Foto: Farkas Iván
Itt a forrás hűs vize enyhítette a nagyobb emelkedő fáradalmait. Innen újabb erdei séta következett és 3-4 óra után érkeztünk meg a sátorhelyünkre. Mintha a nagy tisztáson nekünk lett volna félretéve egy csendes kis “liget” ahol hamarosan sátrat vertünk, és mivel még nagyban sütött a nap, a kék pont jelzést követve meglátogattuk a közelben levő Kincsesvárat. Ezután máris készíthettük a finomabbnál finomabb “sütnivalóinkat”.
Táborhely - Foto: Farkas Iván
Vasárnap reggel ráérősen összecsomagoltunk, és 10 óra körül indultunk a Bodok csúcsra. (kb. 20 percnyi járást vett igénybe.)
A csapat a Bodok csúcson - Foto: Farkas Iván
Innen a kötelező csúcsfotók után élvezhettük a kilátást, szépen kirajzolódtak a Csukás, Fogaras, Királykő vonalai. Újabb emelkedők – ereszkedők sorozata következett, mígcsak a Henter mező – Bojtorjános - Szárhegy mező - Borda tető (1198m) -Kőmöge (1240m) - Hosszú sarok (1190m) útvonalon beérkeztünk Bálványosfürdőre. (Sós mező).Útközben jókedvünket fokozták a juhász meséi, melyekből kiderült, hogy még manapság is ólálkodnak a kodecek (farkasok) a juhok körül. Vidámságunkat hamarosan porral és benzingőzzel fűszerezték a hirtelen felbukkanó terepmotorosok, akik tüneményes gyorsasággal hagytak maguk után fákat, bokrokat és talán kodeceket is. :)
Bükkös - Foto: Farkas Iván
A Sós mezőn még nem tudtunk sátrat verni, de 10 perces ereszkedő után (a piros kereszten) a Hammas forrásnál találtuk meg esti fekhelyünket a rotyogó borvizek tövénél. Merészebb társaink még az alig pár fokos vízben is megmártóztak, voltak akik megelégedtek egy kis lábáztatással. Akinek volt még tartalékolt energiája, meglátogatta a 20 percre fekvő Büdös barlangot, aki már teljesítette a tervet aznapra, inkább melegedett a tűznél.
Hammasfürdő - Foto: BBB
Hétfőn reggel már fürgébben pakoltunk, mert még hosszú utat kellett megtenni. A sárga kereszt jelzésen indultunk, a Szent Anna tó volt első megállóhelyünk, vagyis a táborhely (két óra az út idáig). Megpihentünk kicsit, a társaság fürgébb tagjai lesétáltak a tóhoz, és örömmel tapasztalhatták, hogy a tó és környéke nagyon szépen karban van tartva, számos szemettároló inti arra a turistákat, hogy a szemetet a kijelölt helyre dobják.
A piros pont jelzést követve meglátogattuk Nádasfürdőt (két és fél órás az út), ahol a poros út miatt újabb lábáztatásra kényszerültünk. Az újtusnádi (Tuşnad Sat) állomásig még egy 30 perces gyaloglás maradt, itt ültünk vonatra.
A résztvevők száma 10, a leghidegebb éjszaka Bálványosfürdőn (megfagytak a száradó ruhák a bokron :) ), a megtett távolság a 3 nap alatt kb. 44km.
Élményekben, napsütésben, jókedvben gazdag túrát tudhatunk a hátunk mögött.
Kirándulásunk sikerét a jelzésfestőknek is köszönhetjük, és külön köszönet Kisgyörgy Zoltánnak és Dukrét Lajosnak az Erdély Hegyei sorozatban kiadott 16-os számú turisztikai kalauzáért, amely végigkísért útunkon és mindig pontos adatokkal szolgált.
Szöveg: Kuszálik Anna és Farkas Iván
Fotók: Farkas Iván és Böjthe-Beyer Barna (BBB)