Barangolj Velünk!

2014 július-augusztus

* Június 28 és július 1 között 8 személy négynapos gerinctúrán vett részt a Kelemen-havasokban az Istenszéke – Tündér-tó – Zurzugó és Kis-Beszterce csúcsok – Tiha-nyereg – Nagy-Köves-csúcs – Negoj-nyereg – Rekettyés-tető – Jézer-tó – Büdös mezeje szakaszon. Istenszéke andezit kőképződményeit, a Kelemen-havasok főgerincét, a Kolibicai víztárolót, Fetii ülepítő tavat, és a Román Negojt is megnéztük miközben 70 km távolságot gyalogoltunk, +/-3500 m összesített szintkülönbséggel. (túravezető/hírszerző: Sükösd Sándor)

* A július 5.-én spontán módon szerveződött túrán tízen vettünk részt. A Frink Gyuri ötlete alapján létrejött kiruccanáson a Kelemen-havasok olyan, kevésbé járt vidékeit ismerhettük meg, mint a Zebrák völgye, Zebrák mezeje, Kis-Csika és Nagy-Csika vidéke, az impozánsan magasló Drágás-tető (1768 méter) előtere, a Kelemen-havasok egyik – már követhetetlen – ún. „régi útja”, valamint a Kis-Ilva pataka vízgyűjtőjén átvezető út. (hírszerző: Kocsis András, a túra részletes beszámolója itt találhatóa túra részletes beszámolója itt található)

* Egyesületünket gazdagítja Pápai Levente különleges teljesítménye, melynek során július 13-án 9 órai kemény mászás után elérte a Pamír hegység 7134 méter magas Lenin csúcsát. A csúcsmászást 5 órás ereszkedés követte a 6100 méteren található 3-es táborig. A táborlánc építés és akklimatizálódás összesen 11 napot, míg az egész expedíció 20 napot vett igénybe. Gratulálunk neki.

Az Ibn Szína- vagy más néven Lenin-csúcs (7134 méter) a Pamír-hegység második legmagasabb csúcsaként Kirgizisztán és Tádzsikisztán határán található. 1871-ben fedezte fel Alekszej Pavlovics Fedcsenko és a turkesztáni kormányzóról Kaufmann csúcsnak nevezték el. 1928-ban kapta a Lenin nevet, amit a középázsiai országok 1991-es függetlenedése után Tádzsikisztánban Ibn Színára változtattak (2006-ban). Kirgizisztánban még meghagyták a Lenin nevet. Ibn Szína, vagy ismertebb nevén Avicenna középkori muszlim tudós volt. (Kocsis Andris)

* Július 19-én és 20-án egyesületünk 16 tagja a Királykőn túrázott. Szombaton kicsit esős időben a Spirla védkunyhót, a Királykő vállát, Stanciu-sziklatornácát és a Kis-Tamás-csúcsot érintve egy körtúrát tettünk a Plaiul Foii turistaháztól indulva. Vasárnapra látványosan javultak az időjárási körülmények és a Medvék-völgyén, majd a Zergék-párkányán másztunk fel a Királykő gerincére, a Pap-völgyi-csúcsra (1970 m) és a Hegyes-csúcsra (2150 m). Innen a Curmătura turistaházhoz, majd a Zănoaga-réten keresztül a Botorog-forráshoz ereszkedtünk le, az autóbuszunkhoz. A kétnapi túránk hossza 40 km volt és a megtett szintkülönbség +/-2300 m. Mindkét nap sokféle szigorúan védett virágban gyönyörködhettünk. (túrvezető/hírszerző: Dósa László)

* Július 27-én 14 személy vett részt a Kelemen havasokban szervezett 30 km hosszú körtúrán. Ratosnyáról, a Visa patak mentén mentünk fel a piros ponttal jelzett turistaúton. Észak - északnyugat irányba haladva értük el a Kompi, a Kulmi majd a Sztézsa mezőket. Innen, délnyugat fele haladva, a kék sávos ösvényen a Sóskás majd a Középső mezőket elhagyva jutottunk el Isten-székére, majd a gerincen lefele haladva, a páfrányos felőli oldalon értünk le Déda-Bisztrára. (túravezető/hírszerző: Sükösd Sándor)

* Augusztus 15 és 17 között a Retyezát magashegyi túránkon 33 személy vett részt. A hegységet Nagy-Lepusnik völgyén személyautókkal közelítettük meg. A Peleága-réten hoztuk létre az alaptábort, míg a körtúráink kiindulópontjául szolgáló előretolt alaptábort a Bukura-tó partján létesítettük. Három gyönyörű csapadékmentes napban volt részünk mialatt a résztvevők nagy része feljutott a Retyezát (2485 m), a Bukura (2433 m) a Peleága (2509 m) a Păpușa (2504 m) és a Zsudele (2400 m) csúcsokra. Ezen kívül gyönyörködtünk a Retyezát gyöngyszemeiben a csodálatos glaciális tavakban és megcsodáltuk a Nemzeti Parkban honos számtalan védett és endemikus jellegű növény néhány példányát. (túravezető: Dácz László, részletes túrabeszámoló itt találhatórészletes túrabeszámoló itt található)

* Sikerrel járt a harmadik Görgényi expedíció! Pár év kihagyással, de osztályunknak sikerült felfedezni a Görgényi-havasok gerincének a harmadik szakaszát is, vagyis a Bucsin-tető és Libán hágó között elterülő részt is. Járatlan ösvények, hatalmas mezők, sűrű erdők és 34 kilométer várta a négy vásárhelyi EKÉ-st és a három gyergyói hegyimentőst. Az előkészülés, tervezés meghozta a gyümölcsét, augusztus 30.-án sikerült bejárni és három GPS-el rögzíteni a főgerincen haladó régi ösvények nyomvonalát, ugyanakkor felfedezni az elhanyagolt, nem használt bekötőutakat. Túránk során érintettük a Verőfény mezejét, a Putna nyerget, a Só-utat, a Nagy- és Kis-Somlyót, az Apró csúcsot, Faragó-mezőt, Délhegyet és a Csudáló-mezőt. A felfedezés a Zrínyi-tanyán ért véget, ahol az alaptáboros csapat meleg étellel várta a megfáradt felfedezőket. Jó hír, hogy a közeljövőben a Dancurás Hegyimentő Egyesület kitakarítja e szakaszt, felújítja a jelzéseket, így mások is barangolhatják e vadregényes tájakat. (túravezető/hírszerző: BBB)

 

(Összeállította: Fazakas Róbert, korrektúra: Kocsis Andris)