* Június 25.-én 16 személy válalkozott a Radnai túránkra. Az újradnai sípálya aljáról indulva a Kobasel-csúcsot érintve kapaszkodtunk fel a Vörös-csúcsra, és a déli harangszóra elfogyasztottuk a magaslati ebédünket, 2113 méteren. A Vörös-csúcs nem hazudtolta meg nevét és nagy kiterjedésű rhododendron szőnyeggel fogadott. Innen a Lála-csúcs (2222 m) megmászása következett, majd ösvényünk az Ünőkőre (2279 m) vezetett, ahol hosszabb szünetet tartottunk. Csúcs csoki, csúcsfotó, csúcshangulat, de egyszer az eufóriának is véget kellett szakítani és nekiláttunk túránk kötelező szakaszához, a Radnaborberekre való ereszkedéshez, a Kuracel élen keresztül. A Kuracel védkunyhónál volt az utolsó pihenő, ahonnan már csak a felduzzadt Borpatakon való átkelés izgalmai következtek, és az érkezés ránk váró autóbuszhoz a hajdani ércbánya épületeinél, az Ördögszoros aljában. Túránk technikai adatai: 1574 m emelkedés, 1870 m ereszkedés, 19,3 km során. (Unger Zsombor)

* Június 25-26 között a legendák-övezte várromok, időtálló vagy már romos műemléktemplomok, uradalmi kastélyok világába, a hátszegi medencébe utaztunk. Első nap a Vörös-szakadékot néztük meg, majd Szászsebes és Kelnek után Alvinc történelmi érdekességeit elevenítettük fel. Algyógy sem maradhatott ki hisz bőven akad ott is néznivaló. Szállásunk egy komoly történelmi múlttal rendelkező helyen Marosnémetiben volt. Vasárnap Hátszegre és környékére mentünk ahol egy kicsit a Nopcsa bárók nyomába eredtünk, főleg a Jókai által megírt titokzatos Fatia Negra alias Nopcsa László valamint, unokája Nopcsa Ferenc, a világhírű őslénykutató, majdnem Albánia királya, a Monarchia kémje után. A helyszínek: Zeykfalva (13. sz. ortodox templom), Alsófarkadin (Nopcsa-Lónyai kastély, dinosaurus múzeum), Szacsal (Nopcsa kastély), Őraljaboldogfalva (református. templom, Kendeffy kastély), Demsus (13. sz ortodox templom). Felmásztunk Kolcvár romjaihoz a Retyezát lábánál, majd helyi idegenvezetőnk segítségével megnéztük az 1896-ban Rudolf trónörökös retyezáti vadászatának emlékére kihelyezett táblát. (Szilágyi Eszter)

* Július 2 és 10 között, egyhetes aktív pihenésben volt részünk Szlovéniában, a Triglav Nemzeti Park területén. A hegység szinte végtelen túra-kínálatából a legváltozatosabb helyszíneket és túrákat válogattuk ki. Elkerültük a zsúfolt kirándulóhelyeket és kevésbé ismert, ám annál érdekesebb természeti látnivalókra koncentrálunk. A Júliai-Alpok fantasztikus helyszíneket kínál a túrázásra, melyből bámulatos vízesések, vadregényes szurdokvölgyek, káprázatos magashegyi panoráma és tündöklő tavak szerepeltek a programunkban: Bledi-tó, Bohinji-tó, Peričnik-vízesés, Savica-vízesés, Lendva városa, Bled városka, Predjama vára, Celje vára, Skocjan és a Postojnai-barlang, Vogel felvonó, Globokov és a Luknja nyereg, Vintgar-szoros, Isonzó-völgye, Cuk család borháza, Lasko sörgyár. (Zrínyi István Miklós)

A Skocián barlangnál (Juliai Alpok), Fotó: Zrinyi István

* A július 16 és 17-én megszervezett Királykői-sziklatúránkon 13-an vettünk részt. Szombaton a felhőtlen időt kihasználva a hegység Északi-gerincét vettük célba és a Csoránga-övön másztunk fel Hegyes-csúcsra (2150 m), majd a Pap-völgyi csúcsra (2014 m). A Barca-patak völgyébe, a Plaiul Foii turistaház feletti kedvenc táborhelyünkhöz a Zergék-párkányán, majd a Medvék-völgyén ereszkedtünk vissza. A szombati túra pontos GPS adatai: hossz:13,90 km, szintkülönbség +1390 m /-1390 m. A vasárnap hajnali zápor után a Hasadék-völgyön keresztül másztunk fel a Hasadék-nyeregbe és a Kis-Királykő (1816 m) kettős csúcsára. Itt ért utol egy jókora nyári zivatar, dörgéssel, villámlással, jégesővel és gyorsan ereszkedésre késztetett az itt felállított nagyméretű csúcskeresztek mellől. A Zănoaga-réten keresztül, a Botorog-csorgóhoz ereszkedtünk le és a Gura Râului turistaháznál vártuk míg a személyautókat vezető túratársaink áttaxiznak a hegy túloldalára és utánunk jönnek autóikkal. A vasárnapi túra GPS adatai: hossz: 12,80 km, szintkülönbség +1180 m / -1180 m. A két látványos túrán számos védett virágot szemlélhettünk meg: havasi gyopár, havasi gerebcsin, királykői szegfű, havasi mák, vitézvér, turbánliliom, buglyos szegfű és zergéket is láttunk. (Dósa Laszló)

Csoportkép a Hegyes-csúcson, Fotó: Dosa László

* Augusztus 13-14 között egy nagyon izgalmas, látványos túrában volt részünk. Elsőként a Bányászat története múzeumát látogattuk meg ahol megismertük a bányászat eszközeit és módszereit a Zsil völgyében, kezdeteitől napjainkig. Következett a Boli barlang melynek tágas, kivilágított termeit egy patak szeli át, amin keresztül-kasul fektetett hidak könnyítik meg az átkelést. 2007-ben a német ZDF filmet forgatott benne „Code der Götter” címmel. A paleolitikus stílust utánzó barlangrajzok is ekkor kerültek a barlang falaira. A bejárat közelében a Kendeffy család címere látható, akik magyar királyi adomanyként a magyar (keleti) és a román (nyugati) Zsil közti területet birtokolták. Rövid buszozás után megérkeztünk a Véka szurdokba majd lebuszoztunk az déli ezeréves határra. Útban szálláshelyünk felé megálltunk megcsodálni a mi tájainkon ritka, négyévente virágzó tulipánfát, amelyet Maderspach Viktor édesanyja ültetett. Ezt követően felsétáltunk a Sztrázsa csúcsra. Rövid buszozás után a Szkok- szoroson át gyalogoltunk fel a Szkorotára. A legvégére maradt a legizgalmasabb séta: a Krivádia szurdokának a bebarangolása. Az országúton semmi jele annak, hogy milyen csoda rejtőzik lent az út alatt. Esős időben hidakat sodor el a felduzzadt patak, de velünk kegyes volt. Az alacsony vízállásnak köszönhetően többnyire térdig érő vízben járhattuk végig a Krivádia szurdokát. (Gáspár András)

* Augusztus 20-21 közott Retyezáti túrát szerveztünk melyen 10 személy vett részt a vasárhelyi EKE-ből és a Pro Biiciclo Urbo egyesületből. Kisautókkal mentünk Marosvásárhelyröl Stina din Riu-ig, ahol sátoroztunk. Első reggel a Zergebak-tóhoz indultunk, majd a Zártkapuk szikláin keresztül a Papusa-csúcsra (2508 m). A csúcsról a Kusztura-nyergen és a Csomfu-vízesésen keresztül visszajutottunk táborunkba. Második napi útvonalunk a Csomfu-vízesés, Nagy-Csomfu völgye, Nagy-Csomfu tó (2040 m), Tengervölgy csúcs (2338 m), Kusztura csúcs (2457m), Csomfu-vízesés volt, ahonnan visszaértünk táborhelyünkre. Vasárnap egy kis látogatást tettünk a Boli barlangban és a Véka-szurdokban. (Dácz-Kovács László)

Cúcsfotó a Papusán(2508m), Fotó: Dácz-Kovács László

* Augusztus 27 és 28-án a Fogarasi-havasokba szervezett túránkon 16 sziklatúrákat kedvelő EKE-tag és szimpatizáns vett részt. Kisbuszunkkal Felső-Porumbák falun keresztül a Nagy-patak (Râul Mare) mentén utaztunk fel egy kis vízerőmű feletti parkolóhelyig, – egy régi márványbánya után kb. 2 km-re – majd gyalog folytattuk utunkat a kék háromszög turistajelzést követve a Negoj turistaházig (1546 m). A ház szomszédságában felhúztuk sátrainkat és a hétvége folyamán két látványos körtúrát tettünk. Szombaton a Sárkányok-ösvényén indultunk el, a Kleopátra-nyeregből felmásztunk a Negoj-csúcsra (2535 m), majd a Fogarasi-havasok főgerincének legvékonyabb szakaszán, a Custura Saratii néven ismert gerincszakaszon másztunk át a Serbota-csúcsra (2331 m). Sátrainkhoz a Serbota-gerincélen ereszkedtünk vissza, miközben alkalmunk volt hosszasan megcsodálni a naplementét. Az utolsó kilométereket sátrainkig fejlámpák fényénél tettük meg. Vasárnap a Strunga Ciobanului hasadékon keresztül túráztunk a Caltun-tóhoz, majd a Strunga Doamnei-on felmászva, újra megcsodálhattuk a Negoj-csúcsról a Fogarasi-havasok 60 km hosszú gerincének nagy részét. Sátrainkhoz Kleopátra-tűje mellett ereszkedtünk vissza a kék háromszög turistajelzésen. A többnyire napos, két túranap során 32,5 km-t gyalogoltunk, 3250 m szintet másztuk meg és 3250 m-t ereszkedtünk vissza. (Dósa László)

Csapatunk a Negoj(2535m) csúcson, Fotó: Dósa lászló

(Összeállította és átdolgozta: Fazakas Róbert és Kocsis András)