Július 10 és 11-én a Királykőben túráztunk. A szombat reggeli korai indulás érdekében tízen már péntek estére kiutaztunk a Plaiul Foii turistaház elötti sátorozóhelyre. Rövid kérdésünkre a szolgálatos hegyimentő elmesélte, hogy a parkoló előtti füves tisztáson idén is lehet sátrazni, a kukázó macit már közel egy éve elvitték, viszont egy szemtelen róka látogatására számíthatunk. Két rókás rokás esetünk volt már az előző évekből, de ezúttal a róka csúcsformáját hozta és igencsak meglepett. Míg pénteken este egyik túratársunk csak látványos és vicces huzavona után tudta visszaszerezni az elemózsiás zacskóját a rókától, szombaton éjjel egy másik társunk kellett elkergesse a sátra előterében kotorászó éjszakai látogatót. Vasárnap reggel viszont megrökönyödve nyugtáztuk, hogy egy harmadik társunk fél pár bakancsának nyoma veszett. Szombaton reggel hétkor indultunk sátrainktól a Királykő déli-gerincére. Útvonalunk: Plaiul Foii turistaház - Spirlea védkunyhó - Deubel útja - Grind-nyereg - Pásztor-csúcs (2238 m) - Grind-csúcs (2229 m) - Hosszú-orom (2210 m) - Lespezi-csúcs (2127 m) - Pietrei-tető (2098 m) - Hátsó-nyereg (1889 m) - Csalános-völgy - Stanciu-sziklatornáca - Stanciu-barlangja - Nagy-kőfolyás - Királykő-válla - Spirlea védkunyhó - Plaiul Foii túristaház. A túra adatai: hossz 21 km, szintkülönbség +/- 1850 méter, időtartam pihenőkkel együtt: 13,5 óra. A kissé megkésett havasi virágzás ellenére a déli-gerince valóságos botanikus kertként fogadott és számos védett virággal örvendeztetett meg, havasi gyopárt, havasszépét, havasi mákot, királykői szegfűt, vitéz kosbort, papucskosbort, újjas kosbort, tavaszi tárnicsot, pompás tárnicsot, havasi gerebcsint, turbán liliomot és sok más virágot láthattunk. Vasárnap levezető túraként a Diana-körtúrát jártuk le az alábbi útvonalon: Plaiul Foii túristaház - Medvék-völgye – Diana védkunyhó – Zergék párkánya – Forrás-völgyi-nyereg – Papvölgyi-csúcs (2018 m) – Pap-szakadékvölgy – Diana védkunyhó – Medvék völgye - Plaiul Foii túristaház. A túra adatai: hossz 12 km, szintkülönbség +/-1240 m, időtartam pihenőkkel együtt: 9 óra Mindkét napi útvonalunk látványos mészkőszikla tornyok, falak, recézett szírtek, éles gerincek és nagy kőfolyások között haladt.(Dósa László)

Csoportunk a Királykő gerincén - Dósa László fotója

A Marosvásárhelyi EKE 2020-ban sikeresen pályázott a Bethlen Gábor Alapítványnál a Mária-zarándokút fejlesztésére, információs táblák és irányjelzők készítésére. Az első tábla felavatására vasárnap, július 18-án került sor Nagysármáson, 15 órától, a helyi „Magyar Napok” alkalmával. A három nyelvű (magyar, román, angol) információs táblát a helyi hivatalosságok, Botezan Valer polgármester és Trombitás Jolán alpolgármester jelenlétében avatták fel. Áldást mondott Küsmödi Attila szamosújvári plébános, amit rövid kulturális műsor követett. Az avatás után a helyi könyvtár épületében állófogadáson vettünk részt, majd meghivásunk volt az iskola udvarán sorra kerülő népzene-, népdal- és néptánctalálkozóra. A tábla kihelyezését gépekkel és munkásokkal a polgármesteri hivatal támogatta. Külön köszönet illeti egyesületünk azon tagjait, akik hozzájárulásukkal lehetővé tették a tábla elkészítését, eljuttatását Nagysármásra, valamint az ottani felállítását: Pethő-Dévai Ildikó, András Erika, Pápai Levente, Pánczél Tibor, Ősz István-Béla, Kakucs Zsolt, Frink György és végül, de nem utolsó sorban elnökünk, Kiss Zoltán-Ernő. (Kocsis András)

Táblaavatás Nagysármáson - Kocsis András fotója

2020 decemberében, amikor a túratervet készítettük, merült fel az ötlet, hogy a sokunk által közkedvelt, de elmaradt Vándortábor helyett augusztusban több napos Minitábort szervezzünk, csillagtúrákkal a Bihar-hegységben. Magyarremete (Bihar megye délnyugati részén, a Belényesi-medencében, az Erdélyi Szigethegység lábánál) tűnt a legmegfelelőbb helyszínnek, ahonnan rengeteg lehetőség van túrázni, barlangot látogatni, honismeretezni. A térséget a legszebben a következő írás mutatja be: „…minden, ami szép és bájos, ami fenséges és elragadó, fel van itt halmozva, mint egy zsúfolt kincses boltban, melynek kirakata Rév és vidéke. Ide kell jönnie az idegennek, a turistának, hogy a tündérkertben gyönyörködjék – ha beteg, pihenjen – ha fáradt, éledjen – ha életunt, üdüljön és pezsdüljön – ha elernyedt. Az a turista, aki idejön, feltétlenül Révbe jut.”/dr. Herrmann Antal/ A már megszokott módon, a júniusban meghirdetett felhívásra, tájékoztatásra elég kevesen reagáltak, de ahogy közeledett az időpont az indulásra, mind többen és többen jelentkeztek. Az utazás kiskocsikkal történt, ami teljesen újfajta szervezést igényelt. Vásárhelyi EKE tagok, azok családtagjai, barátok és barátok barátai jöttek el, így a létszám már 100 fölé emelkedett. A szállással nem volt gond, hisz a fent említett településen mindenki megtalálta az igényének megfelelő helyet: panzió szintű faházikó konyhával vagy anélkül, saját fürdővel, kemping faházikó közös fürdővel, közös konyha és sátorhely is volt. Akik meleg ételt igényeltek, azok azt is rendelhettek. A túrák megszervezésénél figyelembe vettük a 2009-es, nagyváradiak által szervezett Vándortábor túráit, valamint különböző honlapok által hirdetett túrákat, hisz a nagy távolság miatt előzetesen nem tudtuk azokat lejárni. Minden napra két-három túrát iktattunk be, különböző nehézségi fokokkal. Első nap a Zichy-barlangot tekintettük meg, majd utána bemelegítő gyanánt, a Sebes-Kőrös bal partjának a gerincére kapaszkodtunk fel. Második nap a három túra közül a legtöbben a Farcu-kristálybarlangra és a Lazuri-szorosra voltak kíváncsiak, komoly fejtörést okozva a túravezetőnek, hogyan is osszon be 60 embert a szűk kis barlangba, ahova egyszerre csak 15 személy mehetett be. A Csodavár-túrára jelentkező 15 személyt a sok csoda mellett, jó kis barlangi mászkálás kőről-vízbe, vízből-kőre, csúszós sziklák, sodronyban, láncban való kapaszkodás várták, felejthetetlen élményt biztosítva. Az Ördögmalom-túra is eléggé igénybe vette a résztvevőket, hisz a 2017-es nagy vihar nyomai még mindig láthatóak voltak, időnként kidőlt fák között kellett ugrálni, de a látvány megérte. Nagy sikere volt a Szerenád-vízesés, a Fehérkő-szoros, valamint a Szegyesd-völgyi túráknak is. Egy kis honismeret is befért a sok túra közé, megtekintettük a magyarremetei Árpád-kori templomot. Utolsó nap, vasárnap került sor a Szelek-barlangjának megtekintésére, amit a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub három tagjának a segítségével sikerült megejteni. Egyszer az életben ezt is meg kell nézni, ha már a közelében jáunk, kár és vétek lett volna kihagyni. A túra végén a sok mosolygós arc igazolta, az ötlet jónak bizonyult. Ha valakinek kedve támadna erre a vidékre jönni, akkor még megemlíteném, hogy a nagy melegben még csobbanásra is van lehetőség: Belényesen termálvíz, Magyarremetén pedig kis édesvízi medence működik. Külön kiemelném a szálláshelyünkön tapasztalt példátlan tisztaságot, rendet, fegyelmet, amivel találkoztunk. Ha valaki feltenné a kérdést a szervezést illetően, hogy mi volt a legnehezebb, illetve a legkönnyebb amivel megbírkóztunk, azt válaszolnám, a sok kiskocsi parkolásának megszervezése a keskeny völgyekben, valamint a sok körtúra, amit maga Czárán Gyula alakított ki, megkönnyítve a jövést-menést túráinkon. Végezetül, nem marad más hátra, mint Czárán Gyulára emlékezni, hisz ez az a hely, ahol az ő szelleme máig él, visszaköszön a vízesésekből, a barlangokból, a kilátókból, a túraútvonalakból. (Szilágyi Eszter)

Pihenő a Szerenád-vízesés túrán - Trombitás Ilona fotója

Csoportkép a Cutilor-szorosban - Trombitás Ilona fotója

A Mézgedi-barlang - Trombitás Ilona fotója

Rendezte és összeállította: Kocsis András