pákéi Sándor József

1853. november 27. – 1945, Kolozsvár

Született 1853. nov. 27-én, ősrégi székely primőr-családból. A gymnasiumot Nagy-Enyeden, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti és kolozsvári egyetemeken végezte. Budapesti egyetemi hallgató korában pályadíjat nyert »Deák Ferencz halálá«-ról írt ódájával. Kolozsvárt már egyetemi hallgató korában segédszerkesztője volt a szabadelvűpárti »Kolozsvári Közlöny«-nek és szerkesztője a »Protestáns Közlöny«-nek ; később alapította az »Ifjú Erdély« czímű közgazdasági lapot, mely különösen a Romániával folytatott vámháború alatt tett nagy szolgálatot. Az E. M. K. E.-nek, melynek megindulta óta titkára, később főtitkára és tiszteletbeli alelnöke lett. Megalakította az Erdélyrészi Kárpát-Egyesületet, melynek dísztagja és alelnöke. Rendezett több iparkiállítást. A romániai ref. missiói egyházmegye főgondnoka s mint ilyen az erdélyi ref. egyházkerületi közgyűlésnek rendes tagja. Mint Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja megalapította az u. n. városi pártot, mely nagy sikert ért el a város ügyei rendezése körül. Tervezője és főszerkesztője volt Erdély első
Bacdeker-szerű leírásának, az »Emke Utikalauz«-nak. Az ezredéves kiállítás alatt egy közös közművelődési kiállításra és közművelődési congressusra szervezte az ország összes magyar közművelődési egyesületeit. Az Erdélyrészi Háziipar- és Iparfejlesztő egyesület volt titkára, jelenleg az Erdélyi iparpártoló szövetség elnöke. 1896-ban választatott ott meg első izben Kovásznán, a melyet azóta képvisel. A közoktatási bizottság tagja.

Forrás: Országgyűlési Almanach 1896-1901. Szerk. Sturm Albert. Bp. 1897.