Erdélyi Kárpát-Egyesület
Marosvásárhely
Az Erdélyi Mezőség valamikor erdőkkel és tavakkal borított vidékéről a viharos történelmi események következtében az erdők fokozatosan kipusztultak. Fák hiányában az esők a talajt lemosták a völgyekbe, s ezek feltöltődésével a tavak is jórészt eltűntek. Maradtak a csupasz
Mit tesz az ember egy szeptember végi esős vasárnapon, ha a Bucsecsbe tervezett merész kirándulását lemondta kedvezőtlen időjárás miatt? Csatlakozik egy viszonylag könnyen megközelíthető, de azért meglehetősen járatlan érdekes helyre szervezett gombásztúrához, számítva a felfedezés örömére.
Az
Erdély északkeleti gyepűjén a Radnai-havasok és Borgói-hegység által közrezárt Nagy-Szamos völgyében épült az Árpádkori Magyarország legjelentősebb ezüstbányáival rendelkező Óradna. XIII. századi katolikus templomának romjai a hajdani tatárjárásokról tanúskodhatnának, melyeknek a történelem folyamán több ízben is áldozatul esett
A Tászok-tető (1366 méter) sokáig semmilyen különösebb jelentőséggel nem bíró magaslat volt a régi Ditró és Borszék közötti országút szomszédságában, míg a múlt század elején nyolc rovásírásos kőtömböt fedeztek fel ott. Utólag még több rovásos követ találtak
Szászpadtól az Everestig
Magyaró a világ közepe, legalábbis nekem, aki a Kelemen és a Görgényi havasok lábánál nőttem fel. A szülői háztól az Istenszéke (1381 m) és a Kelemen Havasok gerincének a látványa kápráztatott el egész
Görgényüvegcsűr, e néhány száz éves múltra visszatekintő falu, a Görgény völgye legtöbb településétől eltérően zömmel magyar lakossággal rendelkezik. Létét az üveggyártásnak köszönheti. Pazar szépségű vadregényes vidéke alkalmassá teszi a Görgényi-havasok északi részét célzó számos gyalogtúra kiindulópontjának. Nem véletlen
„Ezen havas egészen székely, s én mint olyan valódi székely góbé,
nem állhatok ellent a vágynak, hogy annak e bérczes kis hazába
mindenüvé ellátszó viharos tetejét meg ne másszam...”
Orbán Balázs
Akármennyit jártunk a Hargita-hegységben, többé-kevésbé ismerve a